Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Házassági jog 23 A b.—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletében felhozott indokokat magáévá téve, az ott feltüntetett tényállást szintén megállapította. Ebből a tényállásból önként következik, hogy a keresetben jelzett 4,800 koronás takarékpénztári betét nem az örökhagyónak, néhai P. Emánné A. Margitnak, hanem alperesnek vagyonából származott; ezzel pedig megdőlvén a kereset jogalapja, az elsőbíróság helyesen utasította el a felpereseket alaptalan keresetükkel. Határozat'. A kir. Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: A peres takarékpénztári betéti könyv az örökhagyó nevére van kiállítva, amiből más adat hiányában arra lehetne következtetni, hogy az örökhagyó tulajdona volt a betéti összeg; a fellebbezési bíróság azonban az ítéletileg megállapított tényekből helyesen következtetett arra, hogy a 4,800 korona betétet az alperes a saját vagyonából fizette be; alaptalan tehát a felpereseknek ide vonatkozó felülvizsgálati panasza. De alaptalan a felpereseknek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte a vitás betéti összegre a nagyanyai közszerzeményi minőség megállapítását; mert az alperes néhai felesége, mint jászasszony, a jászkun statútumok szerint közszerző csak azokban az esetekben lehetett, amelyekben a nemes ember felesége közszerző lehet, ha t. i. a házasfelek abban állapodtak meg, hogy amit a házasság tartama alatt szereznek, közszerzemény legyen; vagy ha a szerzésre vonatkozó okiratban a feleség is mint szerző szerepel, vagy végül, ha a szerzés alapjául a feleség vagyona szolgált, ezek az esetek azonban felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint nem forognak fenn. 416. szám. Az egyik házastárs által a házasság tartalma alatt vett s nem a Közszerze saját, hanem leszármazói nevére átírt javakból a másik házastárs a meny. házassági kötelék megszűnte után közszerzeményi jutalékát nem természetben a vett ingatlanból, hanem csak pénzértékben a fizetett vételárból követelheti. E. H. 1914. évi június hó 2-án 4501. 1913- sz. Elnök: Günther Antal a kir. kúriai elnöke. Előadó: Lallossevits János kir. kúriai bíró.