Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Személyi jog 5 szakasza az irányadó, ezek szerint pedig, az örökhagyónak szerzeményi jellegű vagyonában az életben lévő hitvestárssal, az alperessel szemben a felpereseket törvényes öröklési jog meg nem illeti: a felpereseket keresetükkel elutasítani és minthogy az örökhagyó szerzeményi jellegű vagyonában a jászkun özvegyek jussáról rendelkező s a volt jászkunkerületekben arra'vonatkozólag ma is érvényben levő jászkun V. statútum szerint a hitvestársi öröklés az alperest illeti: az alperesnek hitvestársi öröklési jogát örökhagyó hagyatékában megállapítani kellett, annyival is inkább, mert az őt az országos jog szerint is megilletné. A b.—i kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatja és kimondja, hogy a Kiskunhalason 1915. évi május hó 7.-én leszármazók és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt B. Albert hagyatékában a felpereseket törvényes oldalági örökösödési jog, — viszont az alperest az egész hagyatékra özvegysége tartamára haszonélvezeti jog illeti meg; ehhez képest az ügyet a jelen ítélettel megállapított jogok alapján támasztható igények mérve s összegszerűsége, valamint az összes per s eddigi felebbezési költségek viselése kérdésében leendő további tárgyalás és határozathozatal végett az elsőbírósághoz visszautasítja. Indokolás: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének indokolásában megállapított tényállást elfogadja és felhozott indokolása alapján magáévá teszi a kir. törvényszéknek azt a jogi álláspontját is, hogy a néhai B. Albert utáni öröklésre nézve a jászkun statútumokban lefektetett jogelvek alkalmazandók. Azonban a kir. törvényszéknek a jászkun ötödik statútum értelmezésére vonatkozó jogi álláspontját a kir. ítélőtábla nem fogadta el. Határozat: A kir. Kúria úgy a felperesek, mint az alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint az örökhagyó és neje, az alperes a jászkun kerülethez tartozó kiskunhalasi illetőségűek; állandó lakásuk is ott volt, s örökhagyó Kiskunhalason, mint állandó utolsó rendes lakhelyén halt meg; helyes tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint az elsőbíróság által idevonatkozóan felhozott indokok elfogadásával kimondotta, hogy az örökhagyó hagyatéka körül vitás kérdések megbírálásánái az ideiglenes törvénykezési szabályok által fenntartott