Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)
144 Magánjog 477. bíróságnak őt a keresetben marasztaló jogi döntése jogszabályba ütközik. ad. b) Tényvázlat: Felek szóbelileg a vétel tárgyára s a 14,000 K-ban meghatározott vételárra s arra nézve, hogy a vételárból 6,000 K lesz azonnal fizetendő, megegyezvén, abban állapodtak meg, hogy a szerződés írásba foglalandó, — a szóbeli megbeszélés alkalmával azonban a nem készpénzben fizetendő hátralékos vételár fizetésének módozataira nézve megegyezés nem létesült. Határozat:, A kir. Kúria alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokolás: Ha valónak fogadtatik is el az, amit a megállapított tényállás szerint alperes vitat, hogy a felek akként állapodtak meg, hogy a nem készpénzben fizetendő vételárhátralék fizetésének módozatait a szerződés írásba foglalásakor az alperes ügyvédje fogja megállapítani, ebből is csak az következik, hogy a felek között a fizetési módozatok megállapítására nézve végleges megegyezés a szerződés írásba foglalásáig létre nem jött, hanem a fizetési módozatok megállapítása a szerződés írásba foglalására hagyatott fenn. A fizetési módozatok megállapítása pedig a vételügyletnek alkatrésze és nem tekinthető attól különálló hitelezési ügyletnek, a szerződést megkötni kívánó felek tehát nem egymástól különálló két szerződésnek, vagyis a vételügyleten kivül az ennek tárgyául szolgáló ingatlan vételárának hitelezésére vonatkozó külön szerződésnek, hanem az alperes tulajdonában levő ingatlan 14,000 korona vételárért leendő eladására irányuló egységes szerződésnek megkötését célozták. Téves e szerint a kir. ítélőtáblának az a jogi minősítése, amely szerint az egységes vételi ügyletre irányuló alkudozásokat két különböző ügylet megkötésére célzóknak tekintette s a vételár hitelezésére vonatkozó megállapodást önálló hitelezési ügyletnek minősítette. Már pedig nagyobb értékű ingatlant tárgyazó vételügylet megkötésénél, aminőnek megkötésére jelen esetben a felek szándéka irányult, ha a vételár jelentékeny része hitelezendő, amint ez a jelen esetben a megállapított tényállás szerint céloztatott, az ügy-