Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Követelések megszűnése és elévülése 133 Határozat: A kir. Kúria alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokolás: Alaptalanok alperesnek azt tárgyazó panaszai, hogy beszámítási kifogását jogszabálysértéssel hagyta figyelmen kívül a fellebbezési bíróság. A fellebbezési bíróság az A. alatti (alap) szerződésre alapított és meg nem támadott megállapítása szerint ugyanis a villamos telep létesítésére szükséges költség fedezetére felvett kölcsönt a felperes köteles törleszteni az alapszerződés 6. §-ában megállapított, negyedévenként utólagosan fizetendő évi 15,000 K-ás részletekben. Ennek a szerződésnek 8. §-a értelmében pedig az alperes köteles az általa a felperes javára szavatolt évi legkisebb összegű nyereségrészesedés fejében évenként éppen 15,000 K-át, ugyancsak utólagos évnegyedi részletekben a felperesnek fizetni. Eme szerződési rendelkezéseknek egybevetett helyes értelmezésével állapította meg a fellebbezési bíróság azt, hogy a peres feleket az ügyletkötéskor vezetett jogi célzatukhoz képest az alperes által a felperes javára mindenesetre szavatolt fenti évi 15,000 K-ának a rendeltetése az, hogy azzal a felperes mindenkor biztosítva legyen, az őt a fentiek szerint terhelő törlesztéses kölcsön évi 15,000 K-ás törlesztési részleteinek általa leendő fizethetése tekintetében, amiből a fellebbezési bíróság az e részben irányadó jogszabályoknak a sérelme nélkül állapította meg jogilag azt is, hogy az alperes által a felperes javára szavatolt fenti 15,000 K illetve annak esedékessé vált részletei iránti felperesi követelés ellen az alperes javára valamely beszámításnak helye nem lehet. Áll ez a jogi megállapítás a felperesnek arra a követelésére is, mely őt az alperes ellenében a B. alatti (pót) szerződés 6. §-ának ama rendelkezése alapján illeti meg, hogy a villanytelep kibővítésére a felperes által felvett és a hitelezővel szemben őt terhelő és általa visszafizetendő törlesztő kölcsön évi tőketörlesztési és kamatrészleteinek a megfizetését a peres felek egymás közötti szerződéses jogviszonyban — az alperes magára vállalta és ennek megfelelően magát arra kötelezte, hogy ezeket a részleteket a felperes házi pénztárába befizeti, mert a szerződés eme rendelkezése értelmében, az alperes által teljesítendő ezeknek a befizetéseknek olyan meghatározott, különleges rendeltetése van, hogy annál fogva a felperesi követelés ellenében beszámítás az alperes javára helyt nem foghat.