Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

122 Magánjog 465. alá. Felperes e miatt az alperes, mint utalványozó ellen fordult keresetével, melynek összegét az 5614 K felére azaz 2807 K 50 fillérre szállította le. Az elsőbíróság a keresetet elutasította, mert alperest mulasztás nem terheli; a másodbíróság ellenben a leszállított keresetnek helyt adott, mert alperes a folyóvá tételről nem kellően gondoskodott. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. Indokolás: A felek egyező előadása szerint alperesek a 2 /. alatti értelmében fizetni kötelezett 5614 K hátralékos vételárt "felperes és eladótársa dr. V. részére, ezek kifejezett beleegyezésével és hozzájárulásával a b.—i takarékpénztárnál utalványozták, ezt azt utalványt a b.—i takarékpénztár, mint utalványozott elfogadta, a fizetést azonban a perben adott nyilatkozata szerint azért nem teljesítette, mert az utalványozott összeget felperes és dr. V. tanú — a részesedési arány köztük vitás lévén — az utalvány értelmében együttes nyugtára fel nem vették, a b.—i takarékpénztár pedig az 5614 K V2 részét külön felperesnek ki nem fizette. Minthogy pedig felperes maga sem állítja, hogy ez az , utalványozási szerződés utóbb közös megállapodás mellett hatálytalaníttatott volna s így a ma is érvényben álló utalványnál fogva felperes, mint utalványos, első sorban az utalványozott b.—i takarékpénztártól követelheti az utalványozott összeg, vagy annak ő reá eső része kifizetését, illetve bírói letétbe helyezését s csak a mennyiben az utalványozottól kielégítést nem nyerhet, fordulhat az alperesek, mint utalványozó egyenes adósok ellen : felperesnek az alperesek ellen támasztott keresete alaptalan. 465. szám. Egyetemié- Az egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, kötelem a törvény különös rendelkezéséből vagy tiltott cselekményből eredhet, hanem keletkezhetik magából a jogügylet természetéből és a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlanságából is. E. H. 1916. évi május hó 2 -án. Rp. VIII. 814/1916. sz. Elnök: Grecsák Károly kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Torncsányi László kir. kúriai bíró. Tény vázlat \ A peradatokból, nevezetesen a perfelek előadásából, valamint a szakértői véleményből a kir. törvényszék megállapítja, hogy II. rendű alperes, a neje I. r. alperes tulajdonát képező