Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

104 Magánjog 451. szerződés — annak tárgyánál fogva — jogszerű érvényességgel jöhetett létre, továbbá, minthogy a szerződésnek tárgyaként szereplő vállalat üzeme, tehát üzleti kihasználhatása — az előrebocsátott rendelethez képest — hatósági engedélytől függ: helyesnek fogadta el a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak, az ügyletnek minőségéből, az A. szerződés tartalmának helyes értelmezésével levont azt a következtetését, hogy a felek a szerződési akaratuk szerint elérni kívánt jogi cél megvalósításához szükségesnek tartották, hogy a mozgószínházra vonatkozó rendőrhatósági engedélyt az I. r. alperesnek erről lemondása kapcsán a felperes megszerezhesse, ekként tehát ennek az eredménynek bekövetkezését a szerződés lényeges kikötésének tekintették, — szerződési akaratuk szerint tehát a szerződés annak feltételezésével jött létre, hogy az engedély a vevőnek meg fag adatni s ekként a felperes mint vevő a színház üzemét saját engedélye alapján fogja folytathatni, a vállalatát ekként gazdaságilag értékesíthetni. A megállapított tényállás ellen felhozott további panaszok részben lényegtelenek, részben a fentebbiek következtében meghaladottak. Ezeknek bírálatába tehát nem kellett bocsátkozni, és a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás rendén is az ítélet alapjául szolgáló tényállásból jogszabálysértés nélkül vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a felperes, aki szerződésellenes magatartásával önmaga akadályozta meg, hogy a hatósági engedély elnyerésével a vételi ügylet teljes joghatályt nyerjen, helyesebben, hogy a már a felek részéről hatályba léptetett ügylet hatályában megmaradhasson, ennek következményeiért felelős. Minthogy pedig jogszabály az, hogy ha a szerződés hatályát a szerződő felek valamely feltétel bekövetkezésétől tették függővé s e feltétel az egyik szerződő félnek hibájából nem mehet teljesedésbe, a nem vétkes másik fél a szerződés teljesítését akként követelheti, mintha a szerződés feltétlenül köttetett volna meg : a fellebbezési bíróság nem ütközött anyagi jogszabályba, amikor a felperest a részéről már teljesített szolgáltatás, úgyszintén a szerződés szerint kötelezett kamat és házbér visszafizetése s a szerződés kötésének közvetítése fejében fizetett összeg megtérítése iránt indított keresetével elutasította s a viszontkereset alapján a nem vitás tényállás szerint még hátralékos vételárrészletnek az alperesek részére megfizetésére kötelezte.