Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

88 Végrendeleti öröklés. 264. és mert az a körülmény, hogy az ügyleti tanuk az okirat nyelvét, a magyart nem értették, a végrendeletet azért nem teszi érvénytelenné, mivel tanuk jelenlétét a törvény azért kívánja meg, hogy kétség esetén igazolják, hogy a végrendelet örökhagyó akaratát tartalmazza-e, amely cél elérhetése végett szükséges, hogy megértsék végrendel­kező kijelentését és megértsék azt is, hogy a végrendelet mit tartal­maz. Az 1874 : XXXV. és az 1876 : XVI. t.-c. nem írja elő, hogy közvégrendelet felvételénél tanukként csak azok alkalmazhatók, akik értik azt a nyelvet, amelyen az okirat fel lesz véve, hanem ellen­kezőleg az 1874 : XXXV. t.-c. 78. §-a és az 1886 : VII. t.-c. 26. §-ának azon intézkedéseiből, hogy a közjegyző olyan nyelven is vehet fel okiratot, amelyet a fél nem ért, az következik, hogy a tanúnak sem kell az okirat nyelvét érteni, mert a hites tolmács alkalmazása, illetve a kir. közjegyző nyelvjogosítványa a biztosíték arra nézve, hogy az okirat az örökhagyó akaratát és annak meg­felelő kijelentését tartalmazza. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és a kir. közjegyző előtt 478/906. ügyszám alatt a házastársak által alkotott kölcsönös végrendeletet az örökhagyó férj végrendelkezése tekinte­tében érvénytelennek mondotta ki. Erészben elfoglalt jogi álláspontja teljesen megegyező a m. kir. Kúria jogi álláspontjával és így indo­kolásának ismertetése céltalan. A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyta. Az ismertetett tényállás szem előtt tartásával az a jogkérdés döníendő el, vájjon a közvégrendeletet érvénytelenné teszi-e az a körülmény, hogy a végrendeleti tanuk egyike sem tudott azon a nyelven sem írni, sem olvasni, amelyen a végrendelet közokiratba van foglalva. Erészben a m. kir. Kúria a másodbírósággal egyezően a felperesek álláspontját fogadta el. Az 1876 : XVI. t.-c. 21. §-a, illetve az 1874 : XXXV. t.-c. 82. §-a értelmében ugyanis a kir. közjegyző által felveendő végrendeletek tekintetében az 1874 : XXXV. t.-c. 82. §-ában külön megállapított érvényességi kellékeken felül, azoknak az általános kellékeknek a betartása is, mint érvényességi kellék szükséges, amelyek a közjegyzői okiratokra nézve vannak elősorolva. Ezen általános kellékek szempontjából azonban az 1874: XXXV. t.-c. 72. §-a értelmében az „ügyleti tanukra nézve még különösen az kívántatik meg, hogy közülük legalább az egyik

Next

/
Thumbnails
Contents