Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

52 Magánjog 237. nincs, — ezt a felerészt az özvegy alperes a felpereseknek kiadni köteles. Az említett ingatlanjutalékok másik felére nézve az özvegy alperest a felperesekkel szemben az 1840 : VIII. t.-c. 18. §-ának rendelkezésére való tekintettel csak egy gyermekrész haszonélvezete illeti özvegyi jog címén, ez a gyermekrész pedig, figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlanjutalék fele kilenc örökösnek adatott át, az egész ingatlanjutalék Vao-dát teszi; így tehát ebből a jutalékból a felpereseket 3/2o-adnak a birtoklása illeti meg, vagyis összesen az ezen ítélet rendelkező részében felsorolt ingatlanjutalékoknak 12/2o (3/2o-|-9/2o)-adrésze, ennek a felperesek birtokába adására tehát az özvegy alperest kötelezni kellett. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az özvegyi jog korlátozására s az ingatlanok birtokba adására nézve a másodbíróság ítéletét vonatkozó indokolása alapján s azért kellett helybenhagyni, mert a második nő özvegyi jogának kiszámításánál, illetve az egy gyermekrész megállapításánál nem jönnek figyelembe azok a gyermekek, s így az egy gyermekrész azokra a gyermekekre való tekintet nélkül állapítandó meg, akik az örökhagyó által kielégíttettek s ezáltal az öröklésből kiestek. 237. szám. Özvegyi jog A városi polgárok özvegyeire az 1840 : VIII. t.-c. 18. §-a alkalmazterjedelme. ható nem lévén, az özvegyi haszonélvezet mérvére nézve a magánjog általános szabályai alkalmazandók, melyek szerint az özvegy részére a férj társadalmi állásához és vagyoni viszonyaihoz mért ellátás biztosítandó. E. H. 1910. június 16-án, 2227/1910. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Plopu György kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Id. L. F. budapesti lakos elhalván, utána második neje mint özvegy (az alperes) s az első házasságából származott hét gyermek maradt, kik közül három mint felperes pert indított az özvegy ellen s arra tekintettel, hogy az özvegynek, mint az örökhagyó második nejének, a hagyatéki ingó és ingatlan javaknak csak egy gyermekrésznek megfelelő hányadára lehet özvegyi haszonélvezeti joga, kérték alperes özvegyi haszonélvezeti jogát az 1840 : Vili. t.-c. 18. §-a alapján egy gyermekrészre korlátozni, amivel szemben alperes kiemelte, hogy őrá, mint Budapest székesfővárosi polgár özvegyére az 1840 : VIII. t.-c. 18. §-a nem vonatkozik, és hogy a