Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Törvényes öröklés 31 III. Az özvegy közszerzemény és hitvestársi örökösödés címén emelt igényt a hagyaték szerzeményi állagára s az egész hagyatékra özvegyi haszonélvezeti jogot követelt. A három per egyesíttetvén: A sz.—/ kir. törvényszék az özvegy keresetének részben helyt adott s a hagyatékban található szerzeményi ingók egy részére az özvegy hitvestársi örökösödési jogát megállapította. Indokok: Jászkunoknál „Az özvegy asszonyok jussáról" az V. statútum intézkedik, éspedig úgy az özvegyi haszonélvezeti jogról, mint az özvegyi öröklésről s a hitvestársi öröklésről. A hitvestársi öröklésre nézve az V. statútum 1. §-a ekként intézkedik: „sőt ,ha a férj minden mag nélkül meghalna, s a maga jószágáról másként nem rendelkezett volna, az olyan esetben, ahol tudniillik semmi más maradék nincsen, melyet a jószág illetne: mind az ingó, mind az ingatlan javak az életben megmaradt özvegyre tulajdonos jussal szálljanak, úgy hogy ő azokról szabadon rendelkezhessen". Ezek értelmében az 1896. évben elhalt L. K. oldalrokonai az özveggyel szemben a szerzeményi vagyonokban nem örökösödhetnek, hanem ezek kizárólag az özvegyet illetik hitvestársi öröklés címén. A b.—/ kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a hagyatéki ingó vagyonra Ve-odrészben hitvestársi örökösödés címén özv. L. K.-né javára és tovább 1/&—Ve részben oldalági örökösödés címén a többit öt oldaltörzs javára az örökösödési jogot megítéli. indokok: A jászkunok különleges joga szerint, úgy miként a nemeseknél, a férj a főszerző, s a nő csak akkor tekintetik közszerzőnek, ha őt férje ilyenül elismerte, ha neve a szerzési okiratba foglaltatott, vagy ha a nő külön vagyona lett a szerzeménybe befektetve; már pedig az özvegy nem bizonyította, hogy ezen esetek közül bármelyik fennforgott volna, a hagyatéki ingó vagyon pedig egészben szerzeményi vagyonérték. Az ideiglenes törvénykezési szabályok 17. §-a szerint a hitvestársi öröklésre nézve hatályában fenntartott jászkun statútum, éspedig az V. statútum 1. §-a szerint a nem közszerző nőt férje szerzeményi ingatlanaiból tulajdonul mi sem illeti, hanem azok leszármazó nem létében a férj vérszerinti rokonait, a jelen esetben az örökhagyó testvéreit s illetve ezek jogutódait illetik.