Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

20 Magánjog 213., 214. 2. Törvényes öröklés. 213. szám. Örököbe- Az örökbefogadott gyermek csak a vele szerződő örökbefogadó fosadott szülők irányában nyer jogokat, öröklési joga tehát csak arra a vagyonra ^vermek teried ki» amely az örökbefogadó szülők hagyatékához tartozik; de az •ftkiA örökbefogadó oldalági rokonaival szemben öröklési joggal nem bír. E. H. 183J. október 19-én, 2074/1893. P. sz. Elnök: Szabó Miklós a kir. Kúria elnöki. Eliadó: Bene Kálmán kir kúriai bíró. Tényvázlat: Özv. Zs. N.-né leszármazók és végintézkedés nélkül halván el, hagyatékában törvénves öröklésre hivatvák oldalrokonai, korábban elhalt testvéreinek leszármazói. Egyik testvérének: P. J.-nak, aki szintén még örökhagyó előtt halt el, örökbefogadott leánya keresetet indít az örökhagyó oldalrokonai ellen és kéri a hagyatékból örökbefogadó apjára, P. J.-ra eső részt magának megítélni. Az elsőbíróság felperest keresetével elutasította a következő indokolással: Felperesnek örökbefogadó apja: P. J. előbb halt el, mint az örökhagyó özv. Zs. N.-né és reá nézve az örökösödési jog utóbbi után meg sem nyilt. Márpedig az örökbefogadás csak az örökbefogadó és az örökbefogadott között állapít meg tisztán személyes jellegű viszonyt, amiből nyilvánvaló, hogy az örökbefogadott gyermek oldalrokonság alapján törvényes örökösödésre igénnyel nem bír, mert az oldalági örökösödésnek alapját a vérségi összeköttetés képezi. A vérbeli rokonok örökrészét az örökbefogadott nem csorbíthatja, mert ez a családi érdekek nyilvánvaló sérelmével járna, ami hazai örökösödési jogunk elveivel össze nem egyeztethető. A másodbiróság az elsőbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A kir. Kúria: A másodbíróság ítélete helybenhagyatik felhívott indokai alapján és azért, mert az örökbefogadási szerződés alapján az örökbefogadott gyermek csak a vele szerződő örökbefogadó szülők irányában nyer jogokat: az örökbefogadott gyermek öröklési joga tehát csak arra a vagyonra terjed ki, amely az örökbefogadó szülők hagyatékához tartozik. 214. szám. Vélt házas- vélt házasság (matrimonium putativum) esetében még akkor is, ha ságból szü- az érvénytelenségi ok fennforgására nézve vétlennek csak a házasfelek letettek eSvike tekinthető, az abból származott gyermekekre nézve a törvény általi törvényesítés esete (legitimatio ex lege) áll be s ennekfolytán a oro se. véu házasságból származó gyermekekre ugyanazok az örökjogi előnyök hárulnak, mintha érvényes házasságból származnának, kivéve azokat a