Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Részvénytársaság 215 aláíró között épúgy szabályozza a jogviszonyt, mint a részvénytársaságnál a részvényaláíró és a megalakulandó részvénytársaság között, és minthogy a K. T. 179. §, fentidézett rendelkezésének célja épen az, hogy a szerződés jellegével bíró aláírási ívnek kikötései utóbb a társaság közgyűlése által, a többségnek határozatával a hozzá nem járult kisebbségre is kötelezően meg ne változtassanak, és ennek folytán a határozathoz hozzá nem járult tagnak, mint szerződő félnek, esetleg már szerzett jogai ne érintessenek, — nem forog fenn semmi ok, hogy a K. T.-nek a kisebbség védelmére megalkotott rendelkezése ne nyerjen alkalmazást a szövetkezetnél is oly esetben, amelyben az alapítók, habár erre törvény szerint kötelezve nem voltak, a tervezetet felvették az aláírási ívbe. Az 531/1909. V. sz. indokolása: A kir. Kúria által az elsőbíróság ítéletéből elfogadott indokok: A felperesnek a megtámadott határozat megsemmisítésére elsősorban felhozott az az indoka, hogy az alapszabályokba a tervezetből vétetett fel az, hogy a társaság tartama 30 év, és így az az intézkedés a K. T. 179. §-a értelmében közgyűlési határozattal sem változtatható meg, a megsemmisítés alapjául azért nem volt elfogadható, mert bár a K. T. 179. §-ának utolsó bekezdése tényleg kimondja, hogy azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a K. T.-ben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, — bár való az is, hogy a részvénytársaság tartamának megállapítása nem tartozik ama kivételes intézkedések közé, amelyeknek módosítására, ha a tartam megállapítása a tervezetből vétetett át, a közgyűlést a törvény kivételesen feljogosítja, — a jelen esetben a részvénytársaság tartama megállapításának módosítása nem vonható a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének tiltó rendelkezése alá. Ugyanis a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének tiltó rendelkezését csak az teszi indokolttá, hogy a tervezet nem közgyűlési többséggel, hanem minden egyes aláíró által a részvényaláírásban különkülön fogadtatik el; amiből természetszerűleg következik az, hogy az alapszabályoknak csak az a rendelkezése és intézkedése nem változtatható meg közgyűlési határozattal, amely az alapszabályokba a részvények aláírásával minden egyes részvényes által elfogadott, s vele elfogadás előtt közölt tervezetből vétetett fel. Már pedig a jelen esetben a peres felek együttes előadásából megállapítható, hogy