Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Részvénytársaság 207 körülmény, hogy nem részvényeseknek a közgyűlésen szerepeltetése csakis a többség biztosítása céljából történik, s jogok kijátszásának, vagy erre irányuló szándék fennforgásának megállapítására azért nem lenne alkalmas, mert a bemutatóra szóló részvények természetéből folyólag azoknak a közgyűlésen részvétel végett való átadása egymagában jogtalan. Téves pedig ez az indok azért, mert a K. T. kétségtelenül csak azoknak adja meg a részvénytársaság ügyeibe való befolyást, akik valóságos részvényesek, és ezek is csak az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon belül gyakorolhatnak szavazati jogot. Ennek dacára azonban az elsőbíróság helyesen mellőzte felperesnek azt a panaszát, hogy a fennforgó esetben a hozott közgyűlési határozatok azért volnának megsemmisítendők, mivel olyanok is gyakoroltak szavazati jogot, akik valóságos részvényesek nem voltak; mert a miatt, hogy a szavazásnál állítólag jogosulatlan szavazatok is gyakoroltattak, a hozott határozatok csak annyiban támadhatók meg, amennyiben a jogosulatlan szavazatok számuknál fogva az eredményt befolyásolják; az adott esetben azonban, amint azt az elsőbíróság ítéletének vonatkozó indokai szerint helyesen kifejtette, a szavazás eredményére az állítólag nem részvényesek által leadott 1219 szavazat befolyással nem volt; amennyiben az 1219 szavazat leszámítása után is a hozott határozatok mellett jelentékeny többség mutatkozik, s ennélfogva az elsőbíróság az arra nézve megajánlott bizonyítást, hogy 1219 szavazat nem valóságos részvényestől ered, mint ebben az esetben közömböst, helyesen mellőzte. Ezt az ítéletet a m. kir. Kúria helybenhagyta. 334. szám. A K. T. 157. §. 8. pontjában foglalt rendelkezés értelmében az Közgyűlés alapszabályokban a közgyűlés megtartásának megjelölendő helyéül vagy- helye, lagosan lehet ugyan több földrajzi helyet is meghatározni, de ez a hely külföldi nem lehet. E. H. 1906. október 3-án, 998,1905. V. sz. Elnök: Oberschall Adolf a kir. Kúria elnöke. Előadó: Wettstein Gyula a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényállás: A részvénytársaság közgyűlésének az a határozata támadtatott meg, amely szerint az alapszabályokba oly intézkedés