Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

14 Magánjog 207. 207. szám. Lemondás Az az örökös, aki az örökhagyó után megnyílandó örökségről öröklésről.örököstársai és nem az örökhagyó javára lemondott, ellenkező megállapodás hiányában az örökhagyó későbbi végrendeletében neki szánt kedvezményt sem igényelheti. E. H. 1911. szeptember 19-én, 1889/1911. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Lallossevits János kir. kúriai bíró. Tényvázlat: F. J.-né K. A. 1909. évi március 14-én halt el, törvénynél fogva örökösei: leánya F. J. S. J.-né és korábban elhalt fiának F. J.-nek leszármazói. Örökhagyó nő röviddel halála előtt végrendeletet alkotott, melyben az sz.—i 98. tjkvben 3. és 4. sorszám alatt felvett ingatlanokat leányának F. J.-nek hagyta. Perrel lépnek fel az örökhagyó unokái és kérik az örökhagyó végrendeletét félretenni és az egész hagyatékot maguknak megítélni azon az alapon, hogy atyjuk az alperest anyai örökségére nézve teljesen kielégítene s az a keresethez mellékelt nyilatkozatban atyjuk javára az öröklésről lemondott. A per adatai szerint az alperes által kiállított és az anyai örökség megnyílása és az anya által alkotott végrendelet kelte előtt keít nyilatkozat valónak bizonyult. Ebben a nyilatkozatban az alperes azt a kijelentést tette, hogy a felperesek jogelődétől felvett 1000 koronával úgy apai, mint anyai örökségre nézve ki lett fizetve és ennélfogva testvére ellenében semmi néven nevezendő követelése nincs. Az elsőbíróság a keresetnek helyt adott s az örökhagyó végrendeletének félretételével alperes kizárásával az egész hagyatékot törvényes öröklés jogcímén felpereseknek ítélte meg. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és az sz.—i 98. sz. tjkvben 3. és 4. sorsz. a. felvett ingatlanokat végrendeleti öröklés címén az alperesnek ítélte meg. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: A keresethez A) alatt mellékelt nyilatkozatban, amely nyilatkozat a nem vitás tényállás szerint az apai hagyaték végleges rendezése után ugyan, de az anya utáni öröklés megnyílása előtt állíttatott ki, az alperes azt a kijelentést tette, hogy testvérétől, a felperesek jogelődétől felvett 1000 koronával úgy apai, mint anyai'