Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

202 Hiteljog 331. részvényjegyek jogszerű tulajdonosa, mely részvények bizonyos névre szólnak, azonban a törvény rendeleteinek korlátain belül minden keresztény vallású egyén által szabadon eladhatók és vehetők, az 1905. május hó 7-én tartott rendkívüli közgyűlésen akként módosíttatott, hogy olyan egyénre, vagy vállalatra, melynek Cs. határában, vagy környékén alperessel versenyző üzlete van, részvény át nem írható; az alapszabályok e módosítása azonban — minthogy az a részvényeknek felperes által történt megszerzését követő időben keletkezett, s így a felperes szerzett jogait nem érintheti — a jelen perben figyelmen kívül hagyatott, Az alperesi részvénytársaság alapszabályai 8. és 9. §-ainak egybevetéséből kétségtelen, miszerint az alapszabályok ama jogok teljességét, amelyek a kereskedelmi törvény szerint a részvényeseket megilletik, tehát magát a részvényesi minőséget, átruházott részvényeknél az átruházás jóváhagyásától kívánták függővé tenni. A kereskedelmi törvény 173. §-a szerint a névre szóló részvények átruházása üres hátirat mellett történhetik ugyan, de a birtokos, amennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvény felmutatása mellett a társasági részvénykönyvbe bevezettetett. Az idézett §-nak ezek a szavai: „amennyiben az alapszabályok másként nem intézkedtek" e szövegrész elhelyezésétől folyóan oda magyarázandók, hogy a törvény ezzel a kitétellel a társaságnak arra kívánt engedélyt adni, miszerint a részvényes minőségét a részvények felmutatása és a részvénykönyvbe való bevezetése nélkül is elismerhesse; így tehát ebből a kitételből nem vonható következtetés arra, hogy a törvény a névre szóló részvények átruházását, illetőleg azok átruházása alapján a tulajdonos részvényesi minőségét, kifejezetten az alapszabályok intézkedésétől kívánta volna függővé tenni. Azonban sem az idézett §., sem más törvényhely nem tartalmaz tiltó rendelkezést arra, hogy az alapszabályok a részvények átruházását korlátozó intézkedéseknek vethessék alá, hogy pedig általános kereskedelmi felfogás szerint az ily korlátozás a részvénynek, mint rendszerint közforgalmi papírnak természetével sem ellenkezik, arra mutat az, hogy egyes külföldi törvényhozások kifejezetten csak abban az esetben engedik meg a névreszóló részvényeknek a részvénytársaság hozzájárulása nélkül való átruházását, ha az alapszabályok ellenkezőleg nem intézkednek (Ausztria, Németbirodalom.)