Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Részvénytársaság 195 tatóra szóló részvényeknél azonban ez a felelősség fenn nem áll. Ha a részvénytársaság a be nem fizetett részvények megsemmisítését elhatározta, akkor a részvényestől az 50n 0-on felüli befizetést nem követelheti, mert a vagylagosan megillető jogok között választván, ettől a választástól már el nem térhet. E. H. 1906. május 15-én, 858/1905. V. sz. Elnök: Oberschall Adolf a kir. Kúria elnöke. Előadó: Beck Hugó kir. kúriai bíró. Tényállás: Felperes keresete arra irányul, hogy alperes mint részvényes a hátralékos 50% vagyis 2500 K tőkének és kamatának fizetésére köteleztessék. Az elsőbíróság felperest keresetével elutasítja; a másodbíróság az elsőbírói ítéletet helybenhagyja a következő indokolással: A K. T. 153. §-a szerint az aláírók a részvények névértékének 50% erejéig felelősek maradnak abban az esetben is, ha a részvényeiket a kereskedelmi törvény és az alapszabályok megtartása mellett tovább adták. A K. T. 171. §-a szerint, ha a részvény a befizetés elmulasztása miatt megsemmisíttetik, a reszvényaláíró ennek dacára az aláírt részvények névértékének 50%-a erejéig felelős marad. A K. T. 173. §. negyedik bekezdése szerint a részvényes a névre szóló részvénynek még be nem fizetett névértéke erejéig az átruházás dacára is felelős marad mindaddig, míg az új birtokos a társasági részvénykönyvbe be nem vezettetik. A K. T. ezen most idézett rendelkezéséből tehát kitűnik az, hogy a részvények névértékének 5070-án felüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, de a bemutatóra szóló részvényeknél nem, ami különben is magyarázatát abban leli, hogy a bemutatóra szóló részvényeknél, amelyeknek átruházása a K. T. 172. §-a szerint átadással történik, a részvénytársaság nem tudja és nem is tudhatja azt, hogy ki van a részvény birtokában, ismeretlen személy ellen pedig követelést érvényesíteni nem lehet. De a K. T. 157. §-ának 5, pontja szerint az alapszabályokban meg kell állapítani a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait és a befizetés elmulasztásának következményeit. Erre vonatkozólag az alapszabályok 6. §-a azt állapította meg, hogy abban az esetben, ha a befizetésre való felhívásnak elég nem tétetik, joga van a társaságnak kimondani, hogy a késedelmes részvényesek az aláírásból eredő jogokat és a teljesített befizetéseket a a társaság javára elvesztik, hogy ebben az esetben azok a részvé13*