Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

182 Hiteljog 318. keresetnek jogsértés és nem puszta érdeksérelem az alapja. Jogsértésről pedig csak akkor lehet szó, ha a kifogásolt cégszöveg vagy cégszövegrészlet használata a mindenkori felperesnek törvényen vagy szerződésen ajapuló jogát sérti. Pusztán azon az alapon tehát, hogy valamely cég a K. T. rendelkezéseit nem fedi, harmadik személyek a K. T. 24. §-a alapján való beavatkozásra nincsenek jogosítva. E. H. 1910. január 27-én, 813/1909. V. sz. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Juhász Andor a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényállás: Felperes S. és L. cég a „Besztercebányai első magyar gyümölcs lepárolás stb. L. J. és társa" cég használata miatt cégbitorlási keresetet indított azon az alapon, hogy ő is Besztercebányán alperes üzletkörével hasonló üzletkörü teleppel bír s így a besztercebányai „Első Magyar Lepárolási" stb. toldat a közönség megtévesztésére alkalmas. Az elsőbíróság a keresetet elutasította. • A másodbíróság helyt adott a keresetnek és eltiltotta az alperest a cégszövegben a „magyar" szónak használatától a következő megokolással: A K. T. 24. §-a nem foglalja magában a cégbitorlás fogalmának meghatározását. Nincs ok arra, hogy cégbitorlás alatt csak az elsőbíróság ítéletében említett az az eset értessék, amikor valaki másnak bejegyzett cégét használja vagy avval összetéveszthető céget használ, mert ily értelmezés mellett nem esnének a törvényszakasz határozmányai alá azok az esetek, amikor a sérelem másnemű jogellenes céghasználat folytán keletkezik; már pedig nincs ok annak feltevésére, hogy a törvény az ilyen jogsérelmeket ki akarta vonni a K. T. 24. §-a szerinti jogvédelem alól. E szerint cégbitorlás alatt minden oly esetet kell érteni, amikor valaki akár törvény, akár szerződés ellenére, tehát jogellenesen'oly céget jegyeztet be és használ, amelynek bejegyeztetésével és használatával más jogát sérti. Ezen értelmezés helyességére mutat az is, hogy a K. T. 21. §. harmadik bekezdése a K, T. 24. §-ára való utalással jogosulatlan céghasználatról tesz említést, mert ebből arra kell következtetni, hogy a törvény a K. T. 24. §-ában említett cégbitorlás fogalma alatt nem a cégbitorlásnak az elsőbírőság ítéletében kifejtett szűkebb fog'almat, hanem általában másnak jogsérelmet okozó jogosulatlan céghasználatot kívánta érteni. Az alperes cégben toldatként bejegyzett „Besztercebányai első magyar" kifejezés a szavaknak a köz-