Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

174 Hiteljog 312. azt a pernek érdembeni elbírálására és az összes költség ki által leendő viselésének kérdésére kiterjedő új határozat hozására utasítani kellett. 312. szám. ídés A váltó elfogadójának a vele kötött egyesség folytán elengedett !ása- hányadot a váltóhitelező a váltó kibocsátójától és forgatójától sem követelheti, még pedig akkor sem, ha a kibocsátó és forgató az elfogadó cég tagjai és saját személyükben vállalták kibocsátói, illetve forgatói minőségben a váltókötelezettséget. E. H. 1912. január 31-én, 655/1911. V. sz. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Végh János kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A váltóbirtokos az elfogadó céggel oly egyességre lépett, hogy a váltókövetelésből elengedett 70 %-ot, melyet azután a váltó kibocsátójától és forgatójától követelt, akik az elfogadó cég tagjai voltak, s akik azzal védekeztek, hogy a váltó elfogadójával kötött egyesség reájuk is kihat. A kir. törvényszék az alperes kibocsátót és forgatót marasztalta a következő indokolással: A II. és III. rendű alperesek a kereseti váltón önálló váltói kötelezést vállaltak és nem mint az I. r. alperes cég beltagjai, hanem mint saját személyükben is marasztalt kibocsátó, illetve forgatók jelentkeznek: A II. és III. rendű alperesek nem is vitatták és a 2 7. alattiból nem tűnik ki, hogy felperes ezen adósainak bármit is elengedett volna, miből folyik, hogy a II. és III. r. alperesek kifogásai alaptalanok. Minthogy azonban a per adatai szerint felperes a peresített követelés 30%-át az I. r. alperes cégvagyonának értékesítéséből kézhez vette, a II. és III. r. alpereseket a kereseti tőkének csupán fennálló 70%-a erejéig lehetett marasztalni. A m. kir. ítélőtábla a keresetet ezekkel az alperesekkel szemben is elutasította a következő okokból: Az elsőbíróság a per adatai alapján helyesen állapította meg a tényállást akként, hogy a felperes összes, s e szerint a peresített váltón alapuló követelésére nézve is, összkövetelésének 30%-ában kiegyezett az I. r. alperessel, s a kir. ítélőtábla a megtámadott ítéletben az említett tényállásra vonatkozóan felhozott indokokat elfogadta.