Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Az öröklés joghatásai 157 bír joghatállyal, de annak örököseire, vagyis a felperesekre is, miből folyóan nincs joguk megtámadni a szóbanlévő lemondás érvényességét azon az alapon, hogy a lemondás következtében az örökhagyó után vagyon nem maradván, ezáltal kötelesrészükben sérelmet szenvedtek. A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét megváltoztatja, s a kótelesrész tőkeösszegének felemelése mellett az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Nincs ugyan törvény által tiltva, hogy a házastársak közszerzeményi jogaikat a törvénytől eltérően szabályozzák, tehát, hogy a törvény szerint őket megillető közszerzeményi jogról le is mondjanak, s ez a szerződési szabadságuk, amennyiben még tényleg nem létező vagyonra vonatkozik a leszármazóikat megillető kötelesrész által sem korlátoltatik, mivel kötelesrész csak a már meglevő vagyonból illetheti a leszármazókat. Olyan közszerzeményi vagyonra nézve azonban, mely már a közszerzeményi jogról való lemondás időpontjában a házassági együttélés tartama alatt tényleg megszereztetett, a lemondás a leszármazók kötelesrészét nem sértheti; minthogy pedig az elsőbíróság ítéletében egyenként felsorolt ingatlanok a házassági együttélés tartama alatt már akkor megszerezve voltak, amikor örökhagyó a D) alatti házassági szerződésben közszerzeményi jogáról lemondott: nyilvánvaló, hogy felperesek, mint az örökhagyó leszármazói, azon ingatlanoknak az örökhagyót közszerzemény címén megillető felerészből kötelesrészüket, vagyis eme felerész értékének a felét követelhetik. 6. Az öröklés joghatásai. 299. szám. Hazai törvényeink nyugvó hagyatékot nem ismernek, az öröklés Nyugvó ipso iure történik, tehát az örökösi jogok gyakorolhatása a hagyaték hagyaték, bírói átadásához kötve nincs. E. H. 1892. április 15-én, 3845/1891. P. sz. Elnök: Szabó Miklós a kir. Kúria elnöke. Előadó: Ádám András kir. kúriai bíró. A m. kir. Kúria határozata: A másodbíróság ítélete helybenhagy atik. Indokok: Hazai törvényeink nyugvó hagyatékot (hereditas iacens) nem ismernek, s az örökös az örökségben, ennek megnyíltakor saját jogán (ipso iure) lép be, miből következik, hogy az