Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

Kötelesrész 155 nak, s így ezen összeg arányában 42 kor. négy fillérrel szavatol a kötelesrész kifizetéséért; 3. a III. r. alperes csak 800 kor., tehát az örökrészen alul levő vagyoni értékben részesülvén, a kötelesrész kifizetéséért fele­lősségre nem vonható; 4. a IV. r. alperes az 1310 kor. és 1202 kor. 24 fill. összegek közt különbözetként mutatkozó .107 kor. 76 fill. ajándék arányában 14 kor. két fillérrel tartoznék a kötelesrész kifizetéséhez járulni, de mert felperes ennek az alperesnek marasztalásától elállott, ebben az irányban intézkedni nem lehetett. 298. szám. A házastársak közszerzeményi jogaikat a törvénytől eltérően sza- Kötelesréí bályozhatják s arról le is mondhatnak, mindazáltal olyan közszerze- ajándék ményi vagyonra nézve, amely a közszerzeményi jogról való lemondás miatt, időpontjában a házassági együttélés tartama alatt tényleg már meg­szereztetett: a lemondás a leszármazók kötelesrészét nem sértheti. E. H. 1907. március 7-én, 657/1906. P. sz. Elnök: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Előadó: Somogyi Mihály kir. kúriai bíró. Tényvázlat: R. M. K., ki előbb K. H., utóbb S. J. P. fele­sége volt, 1903. évi január hó 20-án vagyontalanul halt el, mert a C) alatti végrendeletben és D) alatti házassági szerződésben, amelyet 21 évi házassági együttélés után a második férjével akkor kötött meg, midőn vele szerzett igen tekintélyes értékű közszer­zeményi vagyona volt, közszerzeményi jogáról lemondott a második férje javára, aki viszont a végből, hogy R. M. K.-nak az első férjé­től, K. H.-től származott gyermekeit anyjuk utáni örökösödési joguktól megfossza, közszerzeményi vagyonukat átruházta az első nejétől származott gyermekeire. R. M. K. első házasságából származott gyermekei mint fel­peresek anyjuk második férjétől, mint I. r. alperestől, s ennek első házasságából származott gyermekeitől, a II. és IV. r. alpere­sektől anyjuk közszerzeményi vagyonából kötelesrészüket per útján követelik. A z.—i kir. törvényszék a felperesek kötelesrészét megálla­pította, s annak megfizetésében alpereseket marasztalta. Indokok: Minthogy pedig a közszerzeményt képező ingatlanok az 1895, évi október hó 14-én, ezen közszerzeményi vagyonról történt joglemondás alkalmával már tényleg mind megszerezve voltak,

Next

/
Thumbnails
Contents