Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

136 Magánjog 287. Tényvázlat: A házastársak csak 1890. évi május hó 23-án alkotott és a keresethez B) alatt mellékelt közös végrendeletükben összes vagyonuk tekintetében egymást kölcsönösen örökösnek nevezték ki és ezenfelül gyermekeik, valamint felperesnek a végrendeletben nevezett két gyermeke és egy idegen részére hagyományokat rendeltek. A férj utóbb az 1905. év szeptember hó 25-én tett és a keresethez C) alatt csatolt közvégrendeletében a B) alatti végrendeletet visszavonva, vagyonáról a közös végrendelet intézkedéseitől eltérően intézkedett. A férj halála után annak első házasságából származó gyermeke a felperes, keresetet indít mostoha anyja, az özvegy és a házastársak házasságából származó gyermek, az I. és II. rendű alperesek ellen aziránt, hogy örökhagyónak hagyatéka a közös végrendelet intézkedéseire való tekintet nélkül a C) alatti közvégrendeletnek megfelelően szabályoztassék. Ellenben alpereseknek az az álláspontja, hogy örökhagyó a közös végrendelet következtében újabb végrendeletet már nem tehetett, következéskép a hagyatékának átadásánál csakis a közös végrendelet lehet irányadó. Az elsőbíróság az alperesek álláspontjára helyezkedve, kimondotta, hogy a C) alatti közvégrendeletnek a B) alatti közvégrendelettel szemben jogi hatálya nincs; és mivel a B) alatti közös végrendelet felperes kötelesrészét sérti, felperes részére kötelesrészt ítél meg; mert a végrendeletben lévő kölcsönös rendelkezésekre való tekintettel a B) alatti kölcsönös végrendelet örökösödési szerződés jellegével bír, és ezért, azt örökhagyó a neje, az I. r. alperes hozzájárulása nélkül vissza nem vonhatta, az pedig nem vitás, hogy az I. r. alperes az örökhagyónak rendelkezései visszavonásához hozzá nem járult. Az, hogy a vagyon állaga a végrendelkezés után változott, a végrendeletet érvénytelenné nem teszi. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletének megváltoztatásával a B) alatti közös végrendeletet hatálytalannak, ellenben a C) alatti közös végrendeletet érvényesnek nyilvánította és ebből folyólag az elsőbíróságot arra utasította, hogy ítéletének jogerőre emelkedése után hozzon a felperesnek az öröklési rend szabályozása iránt a C) alatti közvégrendelet alapján előterjesztett kereseti kérelme felett új ítéletet; mert az örökhagyó és neje az I. r. alperes által alkotott B) alatti közös végrendelet egymás javára kölcsönös, tehát egymás intézkedéseitől függő viszonos és egymással szorosan összefüggő