Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

116 Magánjog 277. nak magvaszakadás esetére pedig ugyanezen leánytól, t. i. az I. r. alperestől származó és által képviselt kiskorú másod fiunokáját jelölte meg a hitbizomány birtokosául azzal, hogy utána a fentebb megjelölt korelsőbbségi sorrendben az ő férfiutódai következnek; végül mindkét unokájának férfiörökösök nélkül leendő 'elhunyta, vagy fiutódainak magvaszakadása esetén a. hitbizomány birtoka a felperestől származó fiúkra és azok fiutódaira a már megjelölt korelsőbbségi sorrendben száll át. A végrendeletnek ezzel a pontjával szemben a végrendelet 12. pontjának harmadik bekezdése szórói-szóra a következőket tartalmazza: „végrendeletem bezárása előtt rendelem továbbá, miszerint az esetre, ha az általam felállíttatni szándékolt hitbizomány jóváhagyása bármi oknál fogva megtagadtatnék, ezen tolnamegyei jószágaimra általam kinevezett főörökösök örökösödési sorrendjüket ezentúl is megtartsák azon korlátozással, hogy ezen fekvőségeket adóssággal terhelniük nem szabad; ezen terhelési tilalom tolnamegyei fekvőségeimre telekkönyvileg is bekebeleztessék, s az esetre, ha bármelyik örökösöm ezen fekvőségeket akár bekebelezett, akár pedig nyilvánkönyvön kívüli 25.000 frtot szóval huszonötezer forintot haladó adóssággal terhelné, ezen fekvőségekre vonatkozó birtok és használat-joga a legközelebb következendő várományos örökösökre szálljon át". Az örökhagyó által tervezett családi hitbizomány felállítása a királyi jóváhagyás megtagadása miatt meghiúsult. Felperes keresetet indít, hogy a családi hitbizománynak szánt vagyonban a végrendelet félretételével a törvényes öröklés rendje állapíttassák meg; mert a végrendelet 12. pontjának harmadik bekezdésében a hitbizomány jóváhagyásának megadása esetére foglalt rendelkezés törvényellenes és semmis, amennyiben a hitbizomány mindkét konstitutív elemét, és pedig a vagyonnak kötött használatát, vagyis a terhelési elidegenítési tilalmat, továbbá a vagyon kötött átháramlását a családi várományosokra, éspedig a nemzedékek határozott vagy végtelen sorozatán át, — magában foglalja és így királyi jóváhagyás hiányában is hitbizomány felállítását célozza; mert továbbá eme rendelkezésnek hitbizományi helyettesítés alakjában sem adható hely, amennyiben örökösnevezést hitbizományi helyettesítésre nem foglal magában, de különben is a hitbizományi helyettesítés rendje szerint való öröklés az örökhagyó evidens akaratával, végrendeletében lefektetett célzataival