Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

108 Magánjog 275. Nem változtat ezen az sem, hogy az örökhagyó a hányadokat is meghatározta, amely szerint hagyatékának fentebb érintett része végrendeleti örökösei közt felosztandó, mert a végrendelet XV. pontjából határozottan kitűnik, hogy a hagyományok és terhek kielégítése után fennmaradó egész hagyatékát kizáróan az e pontban megnevezett végrendeleti örököseinek kívánta juttatni, a felosztás arányának meghatározásával tehát nem azt akarta kifejezni, hogy eme végrendeleti örökösei hagyatékának szóbanforgó részéből a kifejezett hányadnál nagyobb örökségben nem részesülhetnek, hanem csak a felosztás módját célozta a kinevezett öröktársak közt szabályozni. Örökhagyónak a fentebbiek szerint megállapítható abból az akaratából, hogy hagyatékának kérdéses része említett örököseit kizáróan illesse, önként következik, hogy amennyiben azok közül egyiknek örökrésze megürül, az a többi végrendeleti örököstárs örökrészét növeli. Ezek szerint a B.-nek elhaltával megürült örökrész az örököstársait illetné meg, minthogy azonban alperesek a másodbíróság ítélete ellen nem fellebbeztek, felpereseket pedig a megürült örökrész nem illeti, a másodbíróság ítéletét ebből az okból kellett helybenhagyni. 275. szám. •A hitbizományi helyettesítés ítélkezési gyakorlatunk szerint csak a közvetlen következő helyettesített örökösnél vagy hagyományosnál foghat helyt; további helyettesítés azonban, vagyis hogy a helyettesitettnek ismét helyettes rendeltessék, megengedve nincs; jogában áll ugyan mindenkinek, hogy örökösének vagy hagyományosának kortársai közül tetszése szerint több helyettest rendeljen s ezek közt az egymásután következés sorrendjét megállapítsa, amint azonban ezek közül egy az örökséget vagy hagyományt helyettesítettként megszerzi, a többire nézve a helyettesítés hatálytalanná lesz. Ha az utóörökösnevezések az örökhagyó által kívánt terjedelemben a bírói gyakorlat értelmében fenn nem tarthatók, az utóörökösnevezés legalább egy fokban érvényesítendő. Ha tehát az örökhagyó hitbizomány felállítását rendelte, de ez be nem következhetett, hitbizományi helyettesítésnek van helye. E. H. 1900. március 20-án, 4706/1899. P. sz. Elnök: Szabó Miklósa kir. Kúria elnöke. Előadó: Ádám András kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Bécsben 1863. március, hó 6-án elhalt gróf Cs. A. V. által ugyanott 1853. június hó 6-án készített végrendeletében a Sz.