Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

88 Magánjog 39értékének megállapítása és emez érték fizetési tartama tekintetében a tényállást állapítsa meg es ennek alapján a lakásszolgalom egyenértékének fizetése s a felmerült összes perköltség ki által leendő viselésének kérdésében újabb határozatot hozzon. Indokok : Felperes felülvizsgálati kérelmében elsősorban és főleg azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn az alapon, hogy ama ház, melyre a lakásszolgalom vonatkozott, tűzvész által elpusztulván, a szolgalom gyakorolhatása rnindaddig szünetel, míg az ingatlan helyreállíttatván, azt a tulajdonságát, mely a szolgalom gyakorolhatásának előfeltétele,, ismét visszanyeri, — a lakásszolgalom egyenértéke iránti keresetével elutasította. Ez a panasz lényegileg alapos; mert jogszabály ugyan az, hogy abban az esetben, ha a lakás szolgalmával terhelt ház tűzvész következtében vagy má& véletlen eset által elpusztul, a szolgalom mindaddig szünetel, míg a ház újra felépül, a kötelezett fél azonban a házat megfelelő időben újra felépíteni, vagy a jogosult részére hasonnemű lakást szerezni köteles, mivel a szolgalom újra feléledése vagy végleges megszűnte nem függhet a kötelezett akaratától és pedig a jelen esetben azért sem, mivel a kikötött lakásszolgalom részben ellenértéke az ingatlan tulajdona átengedésének. Ezen nem változtat az, hogy másodrendű alperes és annak elhalt férje a tényállás szerint a tűzvész után felperest más lakással megkínálták, mert felperes más helységben, ahova a kötelezettek rendes lakásukat áttették, a lakást elfogadni nem. köteles. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság tényként megállapította, hogy az a ház, melyben felperest a lakás szolgalma megillette, 1888-ban leégett s azóta alperesek a ház felépítéséről nem gondoskodtak, sem felperest hasonnemtí más lakással el nem látták, illetőleg a neki egyideig adott lakpénz fizetését beszüntették, a fenti jogszabály alkalmazásával felperes részére a lakás egyenértékéhez való jogát meg kellett állapítani és minthogy a fellebbezési bíróság ennek mérvére és tartamára nézve a tényállást meg nem állapította, ugyanezt a bíróságot e részben további eljárásra kellett utasítani.