Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

A tulajdon 7­amelynek célja az volt, hogy az 1848 előtti időből fenntartott jog- és birtokviszony is telekkönyvileg felvéve legyen. Mindezekből tehát nem szenvedhet kétséget, hogy Magyar­ország azon területén, amelyre a magyar magánjog hatálya visszaállíttatott, ott tehát, ahol a peres ingatlan is fekszik, s így a jelen per eldöntésénél, az osztrák polgári törvénykönyvnek a felépítményre vonatkozó szakaszai alkalmazást nem nyer­tetnek. De nem nyerhet alkalmazást az osztrák polgári törvény­könyvnek az ideiglenes törvénykezési szabályok 21. §-a által fenntartott 418. § a sem, mert való ugyan, hogy e törvényszakasz szerint, ha a földtulajdonos az építkezés felől tudott, s attól a jóhiszemű építkezőt el nem tiltotta, csak a földnek közönséges •értékét követelheti; de felperes jogelőde az A) alatti szerződés tartalma szerint tudva idegen tulajdonon épített, tehát jóhiszemű építkezőnek csak annyiban tekinthető, amennyiben a földtulaj­donos engedelmével építkezett és miután a föld tulajdonosa az említett szerződés szerint a föld iránti tulajdonjogát kifejezetten fenntartotta: a föld kizárólag az építkezés által felperes jogelő­dének s így felperesnek tulajdonába át nem mehet, s így annak átengedését a föld értékének megtérítése mellett sem köve­telhetné. Amint fennebb előadva van, Magyarországon a telek s az azon álló épület tulajdonának osztottsága a zsellértelkek vagy társasházak létesítése által keletkezett, s a tulajdonnak ezt az alakulatát a forgalom biztonsága s előmozdítása szempontjából az újabbkori jogfejlődés folytán a bírói gyakorlat nálunk is hatá­lyosnak fogadta ugyan el, de csak azzal a korlátozással, ha e jogviszony fenntartása naptár szerint meghatározott időtartam­hoz köttetett. Minthogy azonban az A) alatti szerződés tartalma szerint az említett jogviszony fenntartása a jelzett bírói gyakorlattal ellenkezően évek sorára, utódról utódra köttetett, ez pedig jog­hatályosnak nem tekinthető, helyesen járt el a fellebbezési bíró­ság akként, hogy felperest a telek birtoka, használata s a felül­építményre vonatkozó tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése iránti keresetével elutasította.

Next

/
Thumbnails
Contents