Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)
Háxassági jog 29 a házastársak, bár jászok voltak, a jászságból később elköltöztek, és örökhagyó az alperes közszerzői jogát el is ismerte, a hagyaték felére közszerzetnény címén igényt emelt, vitatván azt is, hogy ő nemcsak tevékenységével, hanem külön vagyonával is járult hozzá a vagyon megszerzéséhez. Felperes a birtokban lévő alperessel szemben perre utasíttatván, keresetében az egész hagyatékot magának kérte megítélni, amivel szemben alperes a hagyaték felére közszerzemény címén, másik felére pedig özvegyi jog címén viszonkeresetet emelt. A k-i kii: törvényszék a hagyatékul megállapított vagyonra a felperes törvényes leszármazói örökösödési jogát s alperes özvegyi haszonélvezeti jogát elismerte, alperest pedig a hagyaték felerészére emelt viszonkeresetével elutasította. Indokok: Nem vitás a peres felek közt, hogy ők J.-ban léptek egymással házasságra, s úgy előzőleg, mint a házasság megkötésekor jászok voltak : és habár utóbb a jászságból elköltöztek, évekig P. községben laktak s örökhagyó ott is halt meg, azért jászoknak tekintendők, mert a születésükkel szerzett jászkun mivoltukat az a körülmény, hogy utóbb a Jászkunságból elköltöztek, meg nem szünteti, s örökhagyó hagyatékára nézve a jászokra fennálló szabályok alkalmazandók. Minthogy pedig a jászkunoknál a szerző a férj volt, s a házasság tartama alatt szerzett vagyon pusztán azért, mert akkor szereztetett, közszerzeményt nem képezett; az ideiglenes törvénykezési szabályok 13. §-a pedig a közszerzeményre vonatkozólag a jászkun statútumok rendelkezéseit fenntartotta: alperest a hagyaték felerészére közszerzemény címén emelt viszonkeresetével elutasítani kellett. A b.-i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint alperes a hagyaték felerészére emelt viszonkeresetével elutasíttatott, helybenhagyja. Indokok: Alperes közszerzőnek azért nem tekinthető, mivel a jászkun statútumok szerint a jászkun nő a házasságkötés ténye alapján még nem közszerző, a jelen esetben pedig a jászkun statútumok azért alkalmazandók, mert a felek a házasságkötés idején jászkunok voltak, s a házas együttélést a nevezett statútumok joghatálya alá tartozó területen kezdték meg, s