Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Jogi személyek 9 parancs szerint többé ki nem váltható számos elzálogosított birtokok is teljes tulajdonukká válhattak, sőt az ősiségi nyiltparancs 20. §-a minden kivétel nélkül kimondotta, hogy az, aki az általános osztrák polgári törvénykönyv hatályába lépte után végrehajtási árverés útján nemesi fekvő javakat vesz, az a megvett jószág teljes tulajdonát szerzi meg. Az általános osztrák polgári törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló nyiltparancsok utalnak ugyan egész általánosságban a magánjogokat korlátozó külön szabályokra s ezeket, valamint az egyházközségeknek s ezek tagjainak öröklési képességére vonatkozó külön szabályokat is épségben hagyják; az abszolút korszakban sem tétettek azonban megfelelő intézkedések arra, hogy a holtkézről szóló törvényeknek minden irányban érvény szereztessék, amint 1848-ig sem gondoskodtak arról, hogy a jogsérelemből (ex praejudicio) indított kereset esetén kívül a holtkézi törvények ellenére történt szerzések hatályon kívül helyeztessenek. Sőt az 1853. és 1854. évben kibocsátott legfelsőbb úrbéri nyiltparancsok, valamint a korábban érvényben volt és a későbbi törvények .folytán történt birtokszabályozások alkalmával is a vagyonosabb volt földesurak a katholikus plébánosoknak és plébániáknak számos helyen illetőségükön felül jelentékeny ingatlanokat juttattak anélkül, hogy az ekként eszközölt szerzések jogi érvénye bármely oldalról is kérdés tárgyává tétetett volna. Az amortizácionális törvényeknek az 1855. évben kötött, de az ország törvényei közé be nem iktatott konkordátum által eltörlésének ténye jogilag nem bírhatott ugyan megszüntető hatálylyal, a hazai törvényeknek 1861. évben történt visszaállításával azonban a -holtkézi törvények a visszaállított élő törvények sorába tartozóknak még nem tekinthetők; mert amint ez már fentebb kifejtetett az ősiség és a királyi jogból folyó háramlási jog eltörlésével megszűntek azok a viszonyok, melyeknek védelme ezeknek a törvényeknek főcélja volt; és mert a hatályban fenntartott ősiségi nyiltparancs, ingatlan javaknak a korábbi hazai jogunk szerint szokásban volt elzálogosítását jövőre jogérvénytelennek nyilvánítván, a telekkönyvi jelzálogrendszer behozatalával az egyházak, egyházi testületek s