Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

i88 Magánjog 96. részben követett a gyakorlat, a kir. Kúria teljes ülése is magáévá teszi a következő indokokból: A szóbanforgó törvény megalkotásának előzményei nem nyújtanak biztos támpontot a felmerült kételyek eloszlatására. Az igazságügyminiszternek 1882. évi január 11-én kelt javaslata egyáltalán nem tartalmazott intézkedést a kamat elévüléséről. A javaslat előzetes tárgyalás végett a képviselőház igazságügyi bizottságához utasíttatván, ez szükségesnek találta, hogy a megalkotandó törvény a kamat elévüléséről is intézkedjék, indokul azt hozván fel, hogy ily intézkedés hiányában m kamatok a rendes 32 esztendei elévülés alá esnének, ami sem a forgalmi élet követelményeinek meg nem felelne, sem eljárásunknak a kamatokra vonatkozó intézkedéseivel megegyeztethető nem lenne)). Ez utóbbi megjegyzés — úgy látszik — a végrehajtási törvény 192. §-ára utal, mely szerint az árverés napját megelőző 3 évnél régibb időről hátralékos kamat nem nyer a tőkeköveteléssel egy rangsorban kielégítést az elárverezett ingatlan vételárából. » Annak a kérdésnek megoldásánál azonban, hogy mennyiben terhelheti az ingatlanokat a felszaporodott kamat ? a telekkönyv nyilvánosságának és különlegességének (specialitásának) követelményei lévén mérvadók,' az lényegileg más szempont alá esik, mint a kamat elévülésének kérdése. Az igazságügyi bizottság részéről indítványozott szöveg minden megkülönböztetés nélkül «a kamatok elévüléséről^ szól ugyan s e szöveg törvénnyé is vált, s való az is, hogy a kamat túlságos felszaporodásának gazdasági hátrányai mindennemű kamatnál fordulhatnak elő; mindez azonban nem jöhet döntő tekintetbe azzal a kétségbevonhatlan ténnyel szemben, hogy az 1883 : XXVt.-c. megalkotásának célja az volt, hogy az uzsora által előidézett bajok ellen, melyekkel szemben az 1877: VIII. t.-c. elégtelennek bizonyult, hatásosabb intézkedések léptettessenek életbe és hogy a kamat elévülésének kérdése az ^uzsoráról és a káros hitelügyletekrőh szóló törvény keretében nyert megoldást. Az 1883: XXV. t.-c. a javaslat indokolása szerint a kölcsönszerződések kötésénél vagy meghosszabbításánál a szerződési kamattal a hitelezési ügyletek biztosításának módjával és a