Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

176 Magánjog A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. Indokok : A jelzálogilag biztosított adósság külön kikötés nélkül ís átszáll az új tulajdonosra; a B. alatti okirat 2-ik pontjában foglalt annak a kikötésnek tehát, hogy alperes mint vevő a vételárba való beszámításként átveszi a megvett birtokot terhelő és a Magyar Jelzálog Hitelbank javára bekebelezett 60.000 K kölcsönt teljes összegében, nem tulajdonítható az az értelem, mintha alperes eme kölcsönért csak mint dologi adós kivánt volna felelősséget vállalni, mert e célból külön átvállalási nyilatkozat felesleges lett volna ; hanem az akként értelmezhető, hogy az alperes személyes kötelezettséget is vállal az emltett kölcsönért, felperest pedig a különben fennmaradó személyes kötelezettség aló felmenti. Minthogy pedig ez az átvállalás a vételár hasonösszegű részének fizetése céljából köteleztetett, s a fizetéssel járó költségek a fizetést teljesítő kötelezettet terhelik, kétségtelen, hogy a kérdéses kölcsön átvállalásával járó terheket is alperes tartozik viselni. Nem vethető ennek sikerrel ellen az, hogy a hitelező Magyar Jelzálog Hitelbank által követelt összegek fizetésére alperes magát nem kötelezte, mert jelzálogilag biztosított, tehát olyan tartozást vállalt át, melynek összes feltételeiről a telekjegyzőkönyvből és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratból meggyőződhetett, sőt meggyőződnie érdekében állott. Ha tehát a kölcsön, illetőleg az átvállalás feltételeinek ismerete mellett azt mégis a vételár fizetésének céljából átvállalta, ez által magát arra is kötelezte, hogy az átvállalással járó kereseti kiadásokat viseli. Ezekből az okokból és az elsőbíróság ítéletébenfoglalt indokoknál fogva a másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság ítélete volt helybenhagyandó. Tartozás 9°- szám. .tszállása. A római kath. főpapok javadalmaik élvezetébe királyi adomány alapján jutván, az utóbbi javadalmasnak jogai nem származnak az előbbi főpaptól és így ő elődének magánjogi szempontból nem jogutóda s ez okból ennek szerződési kötelezettsége őt rendszerint nem terheli, hanem csupán az esetben, ha a javadalmas főpap általi kötelezettségvállalás legfelsőbb jóváhagyás mellett történt.