Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

170 Magán jog sék és hogy a bekebelezett zálogjogra a tulajdonjog javára bekebeleztessék. Az utóbbi irányban emelt kereseti kérelmével tehát felperest elutasítani kellett; és minthogy felperes önmaga beismerte^ hogy a nyugtát és törlési engedélyt már kézhezvette és a kereset erre ki sem terjesztetett, ez irányban intézkedés szükségenem forog fenn. Ami pedig az adóslevél kiadását illeti, tekintve, hogy az alsóbíróságok a kereset ezen részének helyet nem adtak és felperes ezirányban fellebbezéssel nem élt, a kérelmet mellőzni kellett annál inkább, mert a per folyamán kiderült, hogy a kérdéses kötelezvény alperes kezében nincs, hanem közhatóságnál őriztetik, mely az adóslevélre már fizetéseket is teljesített. Kezesség. 87. szám. A birói gyakorlat szennt abban az esetben, ha az egyenes adósért többen, együttesen kezeskednek és azok egyike az egész, adósságot kifizette, őt — amennyiben a közöttük fennálló jogviszonyból más nem következik, — a többiek ellen az aránylagos megtérítés joga illeti. E. H. 1896 évi február hó 27-én I. G. 158/1895. sz. Elnök : Oberschall Adolf kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Hollerung Alfréd a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Témjvázlat: H. J. és neje B. A. egyenes adósokként tartoztak K. Gy. hitelezőnek 770 frttal. Ezért a tartozásért egyenes adósok mellett kezességet vállaltak magukra ifj. G. J. és R. «L és a követelés biztosítására mind a két kezes lekötvén ingatlanait, ezekre az ingatlanokra a hitelező javára a zálogjog a követelés erejéig telekkönyvileg be is kebeleztetett. Időközben a zálogjoggal terhelt ingatlanok közül az ifj. G. J. egyik kezes nevén állott ingatlanok N. M.-ra, az R. J. másik kezestárs nevén álló ingatlanok pedig R. M.-ra szállottak át s a birtokutódok tulajdonjoga az illető tjkvekben be is kebeleztetett. N. M., egyik birtokutód, a végből, hogy az általa ifj. G. J.-től megszerzett ingatlanokat a kezességi 770 frt jelzálogi teher alól mentesítse, magához váltotta a K. Gy. hitelezőt megillető 770 frtos követelést és mint engedményes a zálogjog