Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Sxerxpi jog 117 lag a vele ugyanazon helyen lakó felperestől felvilágosítást szerezni módjában állhatott, ezt a gondosságot menthető ok nélkül, e szerint akarva elmulasztván, a kérdéses műnek bizományba vett példányait ennek dacára, tehát szándékosan és üzletszerűleg árúsította, mihez képest helyesen intézkedett a másodbíróság, midőn Ill-ad r. alperest a fenthivatkozott törvény 23. és ig. §-ai alapján a vétség fokozatához mért pénzbüntetésre ítélte. 55. szám. Irásmű fordítása. Az 1884 : XVI. t.-c. 7. §-ának 3-ik pontja szerint az eredeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt fordítása a szerzői jog bitorlásának csak akkor tekintendő, ha a szerző az eredeti mű címlapján, vagy elején a fordítási jogot magának fenntartotta. A fordítási jog védelmének ez a íeltétele fenn nem forog, ha a mű címlapján csak az van kitéve: «Alle Rechte vorbehaltem ; vagyis: «Minden jog fenntartva)), mivel abból, hogy a törvény a szerzőt megillető egyéb jogok védelmét azok fenntartásához sehol sem köti, nyilvánvaló, hogy a felhívott szakasz azt kívánja meg, hogy a szerző által ia fordítási jog» kifejezetten tartassék fenn. E. H. 1907. évi április hó 23-án 1039/1906.'?. sz. Elnök: Illyés Károly kir. kúriai biró. Előadó: Balázsovich József kir. kúriai biró. Tényvázlat: Az irodalmi mű (regény) jogosulatlan fordítása útján elkövetett szerzői jog bitorlása miatt megperelt alperesek a keresettel szemben egyebek közt azzal is védekeztek, hogy a fordítás jogosulatlannak nem tekinthető, mivel a fordításhoz való jog a törvény kívánalmainak megfelelően fenn nem tartatott. Az elsóbíróság ezt az ellenvetést nem fogadta el a következő okokból: Nem áll meg az alpereseknek az 1884: XVI. tc. 7. §-ának 3. pontjára alapított az a kifogása, hogy a szerző az eredeti művön •rditási jogot fenn nem tartotta, mert a csatolt regénypéldány címlapjának; belső oldalán látható: «Alle Rechte vorbehalten» megjegyzés kétségtelenné teszi a nyilvánosság előtt, hogy a szerző a fordítási jogot fenntartotta. A kir. Ítélőtábla ezt az indokolást magáévá tette. A kir. Kúria határozatában a szóbanforgó alperesi kifogásnak helyt adott és döntését a következő indokolással látta el: Az eredeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt fordítása a szerzői jog bitorlásának csak akkor tekintendő, ha a fordi-