Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Telki teher 95 43. szám. PárbérAz magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó tehernek tekintessék. T. H. 31. sz. 1885. évi december hó 4-én. Elnök: Perczel Béla a kir. Kúria elnöke. Előadó: Balásy Antal kir. kúriai biró. Dologi tehernek tekintendő-e a párbér minden oly esetben, midőn a acanonica visitatio» értelmében annak szolgáltatása házak vagy telkek szerint történik? (3125 1884, 5023/1884, 6531 1884, és1327/1885, továbbá 3571,1885. P. számokhoz.) Határozat: Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék. Indokok: A párbér a hivek önkéntes oblatioiból veszi eredetét, célja a kath. lelkész ellátásának biztosítása volt s ennélfogva az fogalmilag a plébániai kötelékhez tartozóknak jogszokás (laudabilis consuetudo) útján keletkezett személyes kötelezettségén alapul. A párbér szolgáltatások eredettik- és fejlődésüknél fogva a földesúr kegyúri kötelezettségeire vissza nem vezethetők, mert mellőzve a patronatus jogalapjainak vizsgálatát, kétségbevonhatatlan tény az, hogy a földesúri hatalom és a patronatusi jog számos helyeken nem volt egy kézben összpontosítva, és mert különben is a földesúr jobbágyait a szokás, törvényerejével bíró rendeletek vagy törvény útján megállapított úri tartozásokon felül más szolgáltatásokkal jogszerűen nem is terhelhette. Az evangélikusok szabad vallásgyakorlatának elvi elismerését magában foglaló 1608 : I. t.-c. nem eredményezvén az evangélikusoknak teljes kiválását a kath. egyház kebeléből, az annak meghozatalát követő vallási súrlódások idejében tőlük a kath. lelkészt illető párbér szolgáltatása főleg azon az alapon követeltetett, mert még mindig a kath. egyház jurisdictiója alatt állóknak tekintettek s ez alapon követeltettek és szedettek be tőlük az ingatlan birtokával semmi összefüggésben nem álló stóladíjak is.