Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

annyiban, amennyiben ez, tekintettel az eset körülményeire, a m él lány o s súgnak n i ey felel. 1009. §. A szerződési nyilatkozatok értelmezésére s a szerződési ákatat hiányaira vonatkozó szabályok, amennyiben a törvény mást nem rendel, egyéb jognyilatkozatokra oly értelemben állnak, hogy a másik fél alatt azt a felet kell érteni, akihez a nyilatkozatot intézték, vagy ha nem határozott személyhez intézte!,, azt, aki a nyilatkozatból közvetlen jogi előnyt szerez. Személyállapotot érintő családjogi jognyilatkozatok'lényeges tévedés miatt megtámadhatók a megtámadásnak további előfeltételei (1002. §. 1 bekezdése) nélkül; csalárd megtévesztés és jogellenes fenyegetés miatt megtámadhatók tekintet nélkül arra. hogy a cselekményeket ki követte el. Joggyakorlat. Bírói jogsegéllyel való fenyegetés. 452. sz. EH. Jogos követelésnek nem teljesítése miall a Jiirói jogsegély igénybevételével való fenyegetés, habár a fenyegetés a bűnvádi feljelentés megtételére céloz, nem tekinthető jogellenes fenyegetésnek, ha az elérni célzott eredmény nem irányul jogtalan előnyre. Az adóssal szemben a törvényben megengedett kényszereszközök alkalmazásba vételének kilátásba helyezése abban az esetben sem jogellenes, ha az adós hitelének megrendülésével jár. (III. 8444/1927. Állandó joggyakorlat.) Részletek. Szerződésértelmezés szükségessége. Szerződés minősítése, összefüggő okiratok. Homályos szerződés. Értelmezés időponaja és forrásai. Elszólás. (1—12.) 1. Jognyilatkozat értelmezése csak akkor szükséges, ha az okirat szövege kétséget hagy maga után (4350/920. Mt. II. 86.) 2. Homályos szerződés tartalmának felderítése annak kötelessége, aki abból jogokat kiván érvényesíteni, ha pedig ezt elmulasztja, a következményeket viseli. (Y. 6847/1927. Md. XXII. 94.) 3. Szerződés szövege ellenére is bizonyítható, hogy valamely vitás kérdésre nézve a felek valódi akarata attól eltért. (G. 109 ' 1913. Md. VII. 784.) 4. Okirat minősítésére nem az okiratszerkesztő (ügyvéd vagy közjegvző stb.) elnevezése, hanem a felek akarata döntő. I.18857/927." Mt. IX. 145.) 5. A jogügyletek főtartalmuk szerint minősítendők. A felek elnevezésétől csak akkor lehel eltérni, ha arra kellő alap van. 4194/923. Mt. V. 53.) 6. Konnex (egymással szorosan összefüggő) okiratok úgy értelmezendők, hogy a magyarázat ellentmondást ne tartalmazzon. A netáni ellenmondás nem létezőnek tekintendő. (1259/921. Mt. III. 17.) 7. A homályos kifejezés annak terhére magyarázandó, aki *azt használta. (2951/1921. Mt. III. 66.) 26 —