Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

szerződést a bontó feltétel bekövetkezte ellenérc érvényben tartani nem kívánták. (III. 1232/1927. Elvi élű!) Részletek. Casus (1). Feltétel meghiúsítása (2—3). Vételárfizetés elmulasztása mint bontó feltétel (A). Indok mint feltétel (5). Elévülés (6). Bizonyítási teher (7). 1. Felfüggesztő feltétellel kötött szerződés függőben léte alatt a szerződés tárgyát érő kár a tulajdonost terheli (DL Uf. XXII. 9. — 3515/1888.) 2. Ha a felfüggesztő feltétel beállását a kötelezett maga hiusítja meg. a feltétel teljesültnek tekintendő. (Dl. Uf. XXIX. 76.) 3. Ha a bontó feltétel a kötelezett jogellenes cselekménye vagy mulasztása következtében állott be, ugy ő ezt a másik féllel szemben megtámadási címként nem érvénvesítheti (V. 7507/928. Md. XXII. 50.) 4. Ha a vételárfizetés elmulasztása bontó feltételként költetett ki és csak kis vételárrész maradt hátralékban, az a körülmény nem ad okot a szerződés felbontására. (Md. V. 7507/928. Md. XXII. 50.) A legkisebb vételárrészlet fizetésének elmulasztása is kiköthető, mint bontó feltétel. (2062/922. Md. XVI. 6.) 5. A beleegyezés indokainak terhes szerződéseknél csak akkor van jelentősége, ha az indok feltételül költetett ki. (3732/ 1918. Md. XIII. 10.) A felmerült esetben ftlperesek 1913. jan. havában a kikötött kamatnál magasa))!) mértékű százalék fizetésére kötelezték magukat, de nem kötötték ki, hogy ezt a kötelezettséget csak arra való tekintettel vállalták, mert a kamatláb emelkedett. Ezért — bár az általános kamatláb 1916. okt. havában már eseti, a kamatkülönbözetet igénylő felpereseket a Kúria keresetükkel elutasította. 6. Felfüggesztő feltétel beállása előtt elévülés nem kezdődik meg. (Dt. Rf, XXV. 4. 5650/1884.) 7. Felbontó feltétellel keletkezett szerződés teljesítése iránti perben a feltétel be nem következése bizonyítandó. (Dt. Rf. XV. 18.) Halósági jóváhagyástól függő szerződés a hozzájárulás időpontjáig köti a feleket és a jóváhagyás bekövetkezése visszahat az ügyletkötés időpontjára. (2526/925. Mt. VII. 56.) Határidő. A jogszolgáltatás szünetelésének ideje sem az elévülési idejébe, sem a záros határidőkbe nem számítható be. (79/1921. Mt. II. 5.7.) Ötödik fejezet. Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. .9.95. §. Szerződés értelmezésében nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata irányadó. Kétség esetében azt kell a felek akaratának tartani, ami tekintettel az esel körülményeire és az élet felfogására a méltányosságnak leginkább megfelel. — 23