Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

forgásai kizárja. (III. 6745/1925. Elvi élű.) A törvény tiltotta ügyletnek teljesítését az ügylet kötésénél jóhiszeműen eljárt szerződő fél sem követelheti és ilyen ügylet alapján a nemtel jesílés miatt kártérítéshez sincs joga. (5703 1925.) Részletek. Objektív és relatív lehetetlenülés; vagylagos szolgáltatások egyikének lehetetlenülése (1—3). í. Ha a kétoldalú szerződéssel kötelezett szolgáltatás oly körülmények miatt válik lehetetlenné, amelyért az egyik fél sem felelős, a szolgáltatásra kötelezett elveszti a viszontszolgáltatáshoz való jogát és kötelés visszatéríteni azt, amit annak fejében már kapott.' (6013/1915. Md. X. 14.) 2. A szolgáltatás akkor is lehetetlen, ha a lehetetlenülés csak az egyik szerződő félre nézve áll be (hadbavonulás). (6043/1915. Md. X. 14.) • 3. Ha vagylagos szolgáltatások valamelyike az adós vétkessége nélkül leheletlenné válik, ugy az adós a lehetelenné váll szolgáltatás egyenértékét leróni köteles. (3231/1918. Mt. í. 34. i Lehetetlenülésnél kártérítés. Lehetetlenülés esetén csak altban az esetben követelhető az adóstól kártérítés, ha a szolgáltatás teljesítése az adós hibájából, vagy — enélkül —. de a teljesítési idő letelte után állott be. (7096/925. Mt. VII. 63.) Kétoldalú szerződésnél a vétkes fél a szolgáltatásnak hibájából lehetetlenné válása következtében a viszontszolgáltatás alól nem szabadul abból az okból, mert a másik fél nem teljesített, hanem csak arra jogosult, hogy a másik fél nemteljesítésével megtakarított értéket az őt terhelő szolgáltatásba beszámíthassa. Ennek mértéke a szokásszerű költség. Ha pedig megállapítható annak a költségnek mennyisége, amibe a kötelezettség teljesítése tényleg került volna, ugy a tényleges költség. (4518/925. Mt. VII. 68.) Tényállás. A felek gabonacséplési szerződési kötöttek, amelynek értelmében a felperes cséplő vállaikózó a cséplésért a termés 7%-át kapta volna. A cséplés azonban nem történhetett meg, mert az alperes annak foganat >sílását a felperesnek nem engedte meg. Az ítélet indokolása szerint közömbös, hogy a felperes gátolva volt-e más cséplés elvállalásában, viszont jogos a munkások munkabérének levonása, mert felperes maga sem állította, hogy őt a munkások munkabérük érvényesítésére felhatalmazták volna. Az alsóbiróság a cséplési rész felét tévesen vonta le nnmkabérmegtakarítás címén, mert a felek egyező előadása szerint őkel a kicsépelt termények 3%-a illette volna meg. Egyéb szabályok: Az erkölcstelen jogügylet absolut, mindenkire kiterjedő joghatályú. (5269/927. Mt. IX, 96.) A törvényileg tiltott, erkölestelen, vagy egyéb okból bíróilag nem érvényesíthető burkolt ügylet jogilag érvénytelen. (Md. X. 87.) Váltó formájába bujtatott erkölcstelen követelés sem ítélhető meg. (375/1914. Gr. XVI. 731.) 16 —