Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

HARMADIK RÉSZ. Kötelmi jog. Bevezető szabályok. 945. §. Kötelem alapiján a hitelező az adóstól szolgáltatást követelhet. A szolgáltatás valaminek adásában, tevésében vágy nemtevésében állhat. 946. §. Az adós a szolgáltatásért egész vagyonával felel, haesak törvény vagy jogügylet bizonyos nemű vagyonra vagy meghatározott vagyontárgyra nem korlátozza felelősségét. 947. §. Kötelem jogügyleti megalapításához vagy tartalmának jogügyleti megváltoztatásához, amennyiben a törvény mást nem rendel, szerződés szükséges. 948. §. A szerződésekre vonatkozó szabályokat, amennyiben a törvény mást nem rendel, megfelelően az egyoldalú jognyilatkozatokra is alkalmazni kell. ÍM. i.) L'llentétben a dologi jogokkal, amelyek valamely dolog felett közvetlen halalmi viszony! állapítanak meg a jogosult részére, a kötelmi jogok kél személy között oly kapcsolatot teremtenek, amelyek alapján az egyik a másiknak adósává, vagyis bizonyos cselekményre kötelezetté válik. A III. rész élére állított 945. §. kifejezésre juttatja a kötelmi jogoknak ezt a relativitását és személyes természetét és kiemeli e jogok specifikus tartalmát. Az a kérdés tehát, hogy adott esetben kötelem forog-e fenn, azon fordul meg, hogy felismerhetők-e a kötelemnek a 945. §-bol kitűnő tériyelemei. Abból a (éleiből, hogy a szolgáltatás a hitelezőnek az adóstól' jár, nem következik, hogy más mint az adós a szolgáltatásért felelőssé nem válhatnék. A Tj. ismer eseteket, amelyekben a követelés oly harmadik személy ellen is érvényesíthető, aki a szolgáltatás tárgyához bizonyos Viszonyba lép. Másrészt a Tj. a követelésekre is vonatkoztatja azt a mindenkit terhelő nemleges kötelességet, hogy másnak jogköréi ne sértse: a kötelmi jogoknak harmadik személyek részéről való vétkes megsértése tehál a Tj. szerint új — kártérítési — kötelmeknek lehel forrása. A kötelem rendszerint arra "szolgál, hogy gazdasági javakai juttasson •á hitelezőhöz, nem tartozik azonban a kötelem lényegéhez, hogy a szolgáltatásnak gazdasági célja, agyoni ériéke legyen. A Tj., mely a nemvagyoni érdekeket is megfelelő védelemben igyekszik részesíteni, nem zárja ki, hogy a felek vagyoni értékkel nem biró szolgáltatási kössenek ki. feltéve természetesen, hogy a kikötött szolgáltatás az ügyleti komolysággal (melynek hiánya a szerződési érvénytelenné lenné), megfér és a jó erkölcsökbe vagy a közrendbe nem ütközik. Oly szolgáltatás iránti szerződés, mely a társadalom erkölcsi felfogása szerint kényszert nem tűr, a Tj. szerint semmis Volna. Eme korlátok között azonban a nemvagyoni tárgyú kötelmek elismerése annál kevésbbé iilközhctik akadályba, meri eljárási szabályaink az ilyen szolgáltatások kikényszerítését is lehelövé teszik és azért sem. mivel a 1* — 3.