Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

67. §. Az egyesület felelős azért a kárért, amelyet intézőszerve, e szerv tagja vagy az egyesület alapszabálys?.esüen hivatott más képviselője, ügykörének ellátásában, kártérítésre kötelező cselekményével harmadik személynek okoz. 68. §. Az intézőszerv hiányzó tagjai helyébe sürgős szükség esetében bármelyik egyesületi tag kérelmére ideiglenesen a hiány megszűnéséig a felügyelőhatóság rendel ki tagokat, hacsak ilyen esetről az alapszabályok vagy a közjogi szabályok másként nem rendelkeznek. 69. §. Az egyesület intézőszerve köteles működéséről a rendes évi közgyűlésen az egyesületnek számot adni- Ezenkívül is köteles számot adni az alapszabályokban meghatározott esetekben valamint akkor isf ha a közgyűlés kívánja. Róm. kath. egyházi (szerzetes) rendek képviselete. 1. A római katholikus egyházi rendek egyes rendházainak tulajdonában és birtokában levő ingatlanok nem az illető egyes rendházak, hanem magának az egyházi rend egyetemének vagyonához tartoznak és ekként az ilyen ingatlanok sem részesülhetnek az illető rendház főnöke útján külön képviseletben, hanem ezeket csakis a tartományi főnök képviselheti. (V. 502/1924. Elvi élű!) 2. A római katholikus szerzetesrendek vagyoni kérdésekben a tartományi főnök felügyelete alatt állanak, következéskép ezeket a rendeket vagyoni kérdésekben törvényesen csak a tartományi főnök képviselheti. Ebből az is következik, hogy a római katholikus szerzetesrend egyedül a tartományi főnök személyében támadható meg perrel, mert a rend ennek felügyeleti hatósága alatt állván, egyedül ő van hivatva a rendnek törvény előtt való képviseletére minden vagyonjogi kérdésben. (V. 502/1924. Elvi élű!) Az egyesületek képviselete. Az egyesületek képviseletére nézve mai jogunk szerint az alapszabályok, illetve társulati szerződések irányadók. Általában az ezek élén álló személy (elnök vagy igazgató) jogosult a képviseletre. (Antalfi i. m. 1. 273.) I. Az egyházak képviselete. A r. kath. püspökséget a püspök, a püspöki szék üresedése esetén pedig a közalapítványi ügyigazgatóság képviseli. Ugyancsak a püspök hivatott az egyházközség képviseletére is, ha a hitközség szervezve nincsen, továbbá ha a per az egyházi vagyon állagát érinti, ha a javadalomnak az utódokra is kiható megállapítása a per tárgya, végül egyházi, alapítványi, kegyúri és dologi jogi perekben. (Kovács i. m. II. kiad. 274.) Ha ellenben a r. kath. egyházközségnek szervezeti szabályzata van, úgy a képviseletre ennek reridelkezései alkalmazandók. A r. k. lelkész és a választott gondnok járnak el az egyházi vagyont tárgyazó perekben. (7514/1884.) A r. k. plébános a hivatali utódra ki nem ható és saját személyét illető perekben maga léphet fel. (24/905.) A r. k. szerzetesrendeket a rendfőnök, az apácazárdát a tarto— 35 — 3*