Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

A halál időpontjának megállapítása. Holtnaknyilvánítás esetében a bíróság azt az időpontot állapítja meg a halál idejéül, amelyben a halál beállta a holtnaknyilvánítási eljárás adatai szerint valószínű. Ily adatok hiányában a halál idejéül az előbbi szakasz 1. és 2. pontja esetében a holtnaknyilváníthatás idejének beálltát követő napot, a 3. pont esetében annak az évnek végét, amelyben a háború bevégződött, a 4. pont esetében a hajótörés idejét, az 5. pont esetében pedig azt az időt kell megállapítani, midőn az életveszélyt előidéző körülmény megszűnt. Ha a halál idejének csupán a napja van megállapítva: a napnak a végét kell a halál beálltának időpontjául tekinteni. Holtnaknyilvánítás esetében az a vélelem, hogy a holtnaknyilvánított meghalt abban az időpontban, amely elhalálozásának idejéül a holtnaknyilvánító ítéletben meg van állapítva. (734. A holtnaknyilvánítási eljárásra illetékes törvényszék. Az eljárásra kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén az eltűntnek utolsó általános illetékessége volt. Olyan belföldiek tekintetében, akiknek utolsó kimutatható általános illetékességük külföldön volt, az utolsó belföldi általános illetékesség irányadó. (735. §.) A holtnaknyilvánítási kérelem és elintézése. A kérvényben valószínűvé kell tenni a kérelmezési jogosultságot és a holtnaknyilvánítási kérelem alapjául szolgáló tényeket. Ha a bíróság a beterjesztett adatokat az eljárás megindítására elégségeseknek találja, az eltűnt részére ügygondnokot rendel és egyszersmind hirdetményt bocsát ki, melyben az eltűntet és mindazokat, akiknek életbenlétéről tudomásuk van, felhívja, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, minthogy ellenkező esetben az eltűntet a hirdetményi határidő lételte után bíróilag holtnak fogja nyilvánítani. A hirdetményt a törvényszéknél ki kell függeszteni, a kérelmezőnek pedig a hivatalos hírlapba háromszor be kell iktatnia. A bíróság hivdtalból is elrendelheti, hogy a hirdetmény más, esetleg külföldi hírlapokban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzététessék. A hirdetményi határidő egy év, amely a hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt harmadszori beiktatását követő naptól számítandó. Az ügygondnokot az elintézésről kérvény másodpéldányán, a kérelmezőt pedig a felzeten kell értesíteni. Ha az eltűntnek a gyámhatóság által kinevezett gondnoka van, az elintézésről az is felzeten értesítendő. (736. §.) A holtnaknyilvánítási eljárás. A bíróság az eltűnt életbenlétéről hozzá beérkezett tudósításokról az ügygondnokot hivdtalból értesíti, az ügygondnok pedig az eltűnt életbenlétéről egyébként tudomására jutott adatokat a bíróságnak haladéktalanul bejeleiV.eni köteles. (737. §.) A hirdetményi határidő letelte után a kérelmező, ha a hirdetmény szabályszerű közzétételét igazolja, szóbeli tárgyalás kitűzését kérheti (738. §.) A holtaknyilvánítás kérésére jogosítottak bármelyike az eljáráshoz csatlakozhatik ős azt folytathatja. (739. §.) Az elnök gondoskodni köteles arról, hogy az eltűnt életbenlétéről a bírósághoz beérkezett értesítések á szóbeli tárgyaláson teljesen előadassanak, szükség esetében azokat a bíróság valamelyik tagjával vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. A bíróság azokat a tényeket, melyekből az eltűnt életbenléte következtethető, hivatalból is figye— 28 —