Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

VI A sors mégis mostohán bánt velünk. Mintha megirigyelte volna nemzeti nagyságunkat. Tomboló vihar hasogatta széjjel a hatalmas tölgyet . . . Erőtől duzzadó ágait megcsonkított, megsebzett törzsétől messze sodorta. Darabokra szaggatta országunkat a világháború orkánja. •* * * Magánjogi kódex és magyar fátum ikertestvérekként vezetik egymást a történelem színpadán. — Nemzeti tragégiáinkkal rendszerint együtt jár magánjogi kodifikációs kísérleteink bukása. Werbőczy nagyszabású Hármaskönyvének törvényerőre emelkedését — a kihirdetést, — a török járom ideje előtti visszavonás hiúsítja meg . . . Azóta a magyar jogászvilág állandóan sürgeti szokásjogunk törvénykönyvbe foglalását. A XVI. század közepén a Quadripartitum, a XVIII. század elején a C o mmi s si o Systematica, az 1790/95.4 Project um Legum Civil ium és az 1827.4 országgyűlés bizottságának 0 pinió j a „megannyi meghiúsult kodifikációs kísérlet". Az 1 8 4 8 : 1 5. tc. is feladatává teszi a következő országgyűlésnek a polgári törvénykönyv kidolgozását. Ez meg a levert szabadságharc utáni önkényuralom miatt maradt el. A m. kir. Kúria 186 14 ki teljesülésében bizakodva tesz célzást a törvényalkotás feladataira... Ezután születik meg hosszas erőfeszítések után a magyar jogászkitűnőségeink munkásságának eredményekép magánjogi törvénykönyvünk els'ő, második, majd mai szövege* A Tervezet mai szokásjogunkon alig ütött itt-ott réseket. Éppen ebből az okból hűen őrzi meg az ezeréves magyar nemzeti jognak még élő hagyományait. Mint a magyar egység kifejezője, méltán várhatja mielőbbi törvényhozási tető alá vitelét. A javaslatnak legújabb szövegéről nincs sok mondani valónk. Apotheziúát a Magyar Jogi Szemle hasábjain méltó tollal írta meg a magánjog kiváló professzora Szladits Károly. Mi csak annyit említünk meg, hogy nyelvének magyarossága, egyszerűen nemes stílusa, világos rendszere és1 egységes szerkezete igen magas színvonalra emeli. Ezért méltán követelhet majdan helyet magának a nagy nemzetek modern kódexei mellett. Szívünk mélyéből, a legtisztább örömmel üdvözöljük ezt a kiváló alkotást! Adja a magyarok Istene, hogy az utolsó négy évszázad jogászainak reszketeg reménysége beteljesüljön s a most letűnt félszázad kiváló kodifikátorainak hatalmas elmeterméke mielőbb közkinccsé váljék ... Te pedig, te gyönyörű szép magyar Kódex, nemzeti Géniuszunk legújabb, legnagyobb büszkesége! Indulj el azután A. tervezet előmunkálatainak és alapelveinek ismertetését 1. a következő cím alatt-