Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

következik, a törvényes képviselő jóváhagyásától, vagyis utó­lagos hozzájárulásától függ. Ha a kiskorú időközben ön jogúvá lett, saját jóváhagyása, ha pedig időközben meghalt, örökösének jóváhagyása pótolja a törvényes képviselő jóváhagyását. 31. §. A kiskorúval szerződő felet a szerződés a jóváhagyás kérdésének függőben léte alatt is köti és attól egyoldalúan rend­szerint el nem llhat; azonban megfelelő határidő megszabá­sával felhívhatja a törvényes képviselőt, hogy a megszabott határidő alatt nyilatkozzék, megadja-e a jóváhagyást. A határ­idő a felhívás vételétől számított nyolc napnál, és ha a gyám­hatóság jóváhagyása is szükséges, két hónapnál rövidebb nem lehet- A jóváhagyást megtagadottnak kell tekinteni, ha a tör­vényes képviselő a jóváhagyást az említett határidő alatt a kis­korúval szerződő fél irányában ki nem jelenti. Mindez áll akkor is, ha a kiskorúval szerződő félnek két­sége van a felől, megadta-e a törvényes képviselő a szerződés érvényességéhez szükséges beleegyezését. 32. §. Ha a szerződés alapján még egyik fél sem teljesített, a kiskorúval szerződő fél a szerződés jóváhagyásának kijelen­téséig határidő megszabása és előzetes felhívás nélkül elállhat a szerződéstől, kivéve ha a szerződés megkötésekor a másik fél kiskorúságáról tudott. Az elállás csak akkor hatályos, ha elálló nyilatkozatát a fél, mihelyt a kiskorúságról értesül, akár a kiskorú, akár a tör­vényes képviselő irányában haladéktalanul, vagyis vétkes kés­lekedés nélkül kijelenti. 33. §. A kiskorúnak a törvényes képviselő szükséges bele­egyezése nélkül tett egyoldalú jognyilatkozatára a kiskorúak szerződéskötésére voatkozó szabályokat (30., 31- %.) kell meg­felelően alkalmazni. Oly egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a kiskorúak önálló cselekvőképességének körén (23—28. %.) kívül a törvényes képviselő beleegyezése nélkül más intéz a kiskorúhoz, ha szó­beli, hatálytalan, ha pedig írásbeli, nem válik addig hatályossá, amíg a törvényes képviselőnek tudomására nem jut. 3. Gondnokság alá helyezett személy cselekvőképessége. 34. §. Gondnokság alá helyezett személy cselekvőképes­sége ugyanolyan, mint a kiskorúé­Elmebaj miatt gondnokság alá helyezettről az a vélelem, hogy cselekvőképtelen állapotban van. E szabályok állanak az ideiglenes gondnokság alá hely­zetire is. 4. A cselekvőképtelenség következményei. 35. §. Az olyan szerződés, amelyet cselekvőképtelen sze­mély maga kötött, s az olyan egyéb jognyilatkozat, amelyet ily személy maga tett, semmis. — 16 —

Next

/
Thumbnails
Contents