Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

D) Idegen jog alkalmazásának mellőzése. 1. Az 1911 :XXII. tc. (hágai házassásjogi egyezmény!) nem alkalmazható, ha az egyik házasfél magyar, a másik pedig osztrák állampolgár. (III. 6296/1914. MD. IX. 55.) 2. Külföldi törvények nem vehetők tekintetbe a jogalkalmazás szempontjából, ha az emberiességgel, erkölcsi felfogásunkkal és hazai törvényeinkkel ellenkeznek. (III. 1616/1926, MT. VIII. 222/V. ö. Pp. 414. §.) E) Idegen honos fellépésének kizárása statusperekben Külföldi nem indíthat házassági bontó pert és így a HT. 77. §. a) pontja alapján sem léphet fel. (Rp. III. 8479/915. MD. X. 93.) Ujabban elvi éllel mondta ki a Kúria, hogy román és csehszlovák állampolgár nem kérheti a magyar bíróságtól házasságának felbontását. (III. 243/925., 9563/928.) F) Jogszabályelavulás. Az egyháznak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó ú. n. holtkézröl szóló törvények, nevezetesen az 1498:LV. és LXV., az 1647:XVII. s az 1715 :XVI. törvénycikkek és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Approbatae Constitutiones I. rész 1. c mének 10. és I. rész 6. címének 2. cikke változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. ( T. H. 63. sz. 1896. február 1-én.) G) A magyar magánjog az elszakított részeken az 1918 októberi állapotában van hatályban. Azonban az Ausztriához csatolt Burgenlandban és a Lengyelországnak jutott árva- és szepesmegyei részeken az osztrák jogot léptették életbe. A magyar házassági törvényt mindenütt megtartották. Szlovákiában a házasságkötés fakultatíve polgári vagy egyházi. (Szladits i. m. III. r. 7. és 105. lap.)