Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

XVIII homályos rendelkezéseinek lehetőleg a családra kedvezőbb értelemben szerez foganatot. Mindezek szerint a Tj. mindenben igyekezett megfelelni azoknak az igényeknek, amelyeket az ország méltán füz a régóta óhajtva már magánjogi törvényünkhöz. A mult és a jövő mesgyéjén állva, fentartja az eddigi jogból mindazt, amit becses örökségképen szállíthat át a jövendő nemzedékekre, viszont korszerű reformok útján lépést tart a modern világ eszméinek haladásával. A nemzeti jogegységet helyreállító teljességével, szerkezeti szabatosságával és szabályainak humánus szellemével remélhetőleg meg fog felelni ez a törvényhozási mű annak a nagy íeladatnak, hogy az igazságszolgáltatásnak szilárd alapja, a nemzeti jogtudomány termékeny talaja és az ország társadalmi és közgazdasági haladásának hathatós gyámolítója legyen. * Az új (Pesthy Pál igazságügyminiszter részéről benyújtott) szöveghez írott bevezetés. (Majdnem teljes szöveg!) Amidőn az 1910. évben összehívott országgyűlés képviselőháza által a polgári törvénykönyv javaslatának (886. számú iromány) tárgyalására kiküldött bizottság főelőadója, dr. Nagy Ferenc a bizottság jelentését és a bizottsági szöveget (1192. számú iromány) a képviselőháznak az 1915. évi május hó 5. napján tartott 577. ülésében beterjesztette, nyilvánvaló volt, hogy a javaslat annak az országgyűlésnek tartama alatt ~már nem éri el törvényerőre emelkedését, s így törvénnyé alkotásának munkája későbbi országgyűlésre marad. Ennek következtében — minthogy már a bizottsági tárgyalás idejében, majd későbben is, több tekintélyes észrevétel hangzott el a törvénykönyv rendszer és szerkezete ellen — az a felfogás alakult ki, hogy a háború alatt a maradandó jogalkotás terén bekövetkezett kényszerszünetet fel kell használni a javaslat tökéletesbítésére. E meggyőződéstől indíttatva dr. Balogh Jenő akkori igazságügyminiszter a korábbi szerkesztő-bizottság két tagjának: dr. Szászy-Schwarz Gusztáv és dr. Szladits Károly budapesti egyetemi ny. r. tanáröknak megbízást adott a törvénykönyv további átdolgozására. A megbízottak a munkát meg is kezdették, azonban csupán az öröklési jognak a kötelesrészig terjedő fejezeteivel készültek el, amidőn munkásságukat a világe^eménveknek nemzetünkre oly végzetes fordulatai, majd dr. Szászy-Schwarz Gusztáv betegsége és halála megszakították s egyidőre lehetetlenné tették. Az alkotmányosság helyreállítása után dr. Tomcsányi Vilmos Pál akkori igazságügyminiszter a munkálat folytatására az igazságügyminisztériumban dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkár vezetése alatt bizottságot szervezett, amelynek feladatává tette * A következő részek a Mt. legújabb szövegéhez írott bevezetés anyagából valók.