Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

előmozdították és a nő emiatt esett el a tartástól. (162/910. MD. IV. 184.) A férjet és a vele összejátszó idegen harmadik személyt 11 évi átértékelt tartásdíjban marasztalta a Kúria azon az alapon, mert a férj vagyonát a nőtartás kielégítési alapjának elvonása céljából ruházta át. (III. 6840/1927. MT. IX. 97. — 1928. febr. 29.) Részleges id. nőtartás. A tartás kiegészítéséről is lehet szó — teljes tartás helyett! — ha a nő csak részben képes magát eltartani. Nem kényszeríthető azonban a nő arra, hogy eltartása céljából társadalmi állásához nem méltó foglalkozást űzzön; így a kisbirtokos felesége nem köteles e végett cselédi szolgálatra. (1894/925. MT. VII. 39.) Kereskedősegéd íelesége sem köteles gyermekgondozási kötelessége mellett foglalkozást űzni, ezért a Kúria a 24 P gyermektartási díjon felül a férjet havi 240 P fizetésére tekintettel még havi 80 P nőtartási díjban is elmarasztalta. (III. 7116/1926. MT. VIII. 86.) A tartás alól mentesül a férj: ha a nő társadalmi állásához mért tisztességes megélhetése vagyonából és keresményéből a házassági per íolyamán biztosítva van (2680/911. és MT. III 100); ha a férj a különélés kiküszöbölhető akadályait elhárítja (1914. G. 58. MD. IX. 64.); ha a nő a férj életközösség visszaállítására irányuló felhívásának ok nélkül nem tesz eleget (Q. 106/913. MD. VIII. 7.); ha a nő a férj vétkes cselekményét megbocsátotta (46/1913. MD. VII. 192.); ha a felek az együttélést visszaállították (89/1913. MD. VII. 205.); ha a nő érdemetlenné vált a tartásra, pl. amikor hírnevét veszélyeztető viselkedést tanúsít (247/910. MD. V. 1.) kivéve ha a különélésre vonatkozó közös megegyezés esetén a férj a tartást feltétlenül vállalta; (1. fentebb 2716/927. sz. elvi élü határozatot!); vagy ha a férje ellen felettes hatóságánál fegyelmi feljelentést tesz (182/911. MD. V. 217.) A férj szüleitől nem követelhet tartásdíjat — bár ezek erre egyébként kötelezve volnának — : ha a férj szülői házát már a kereset beadása előtt elhagyta és munkaerejét már nem a szülök gazdaságában fejti ki (2913/921. MT. 10. 96.) Ez a szabály azonban fölötte óvatosan alkalmazandó, mert megeshetik, hogy a férj a különválás után éppen szüleinek a nőtartás alóli mentesítése végett hagyja ott ezek gazdaságát. Az érdemetlenség kifogását gyakorlatunk csak a járásbíróság előtti id. nőtartási perben veszi figyelembe, míg a bontóperben — sajnos — még a ledér nő is célt ér id. nőtartási kérelmével. Az id. nőtartás a házassági perben amennyiben a nő ezt a keresettel egyidejűleg érvényesíti, a keresetlevél beadása napjától, későbbi érvényesítésnél pedig csak a kérelem előterjesztésétől jár, míg a járásbíróság előtt érvényesített id. nőtartás a kereset beadását megelőző időre, rendszerint félévre megítélhető (1225/915, 1253/918. MD. X. 280, XII. 61.) korábbi időre visszamenőleg csak akkor, ha a nőt tőle nem függő okok gátolták a kereset megindításában. A megítélt id. nőtartás hatálya a — 120 —