Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

§-ának ellentétes rendelkezése is hatályon kivül helyezettnek tekintendő. (Ugyanígy Kovács i. m. II. 528.) Közjegyzői okiratban szerződésileg megállapított tartás is felemelhető. (949/1922. M. T. III. 125.) Felemelésnek nincs helye azon az alapon, hogy a tartás a nő szükségleteinek fedezésére időközben elégtelenné vált. (6146/1914. MD. IX. 224.) Uitvestatsi hűség a házasság felbontása után nem kötelezi a nőt és így nem válik tartásra érdemtelenné (a konkrét esetben színésznő volt), ha a házasság felbontása után gyermeket szült. Érdemetlenné csak akkor lesz az ítéletben megállapított tartásra (V. ö. 91. §-t, 8444/927. sz. határozatot) ha a társadalmi állásához, nem illő botrányos életmódot folytat. (5553/1917. MD. XII. 95.) 92. §. A tartásra nézve a házastársak szabadon egyezkedhetnek és a nő le is mondhat róla. A tartás kötelezettsége a férjnek örököseire is átszáll, ezek azonban annak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállítását kérhetik. Joggyakorlat. 1. Nőtartásra vonatkozó megállapodás kiterjesztő magyarázata. A H. T. 92. §-a szerint a házasfelek a nőtartásra nézve szabadon egyezkedhetnek és minthogy a nőtartás fogalma mind az ideiglenes, mind a végleges nőtartásra egyformán vonatkozik, a nőtartásra nézve általában kötött megállapodás kiterjed úgy az ideiglenes, mint a végleges nőtartásra; a házasság felbontása érdekében kikötött bármely megállapodás azonban hatálytalan, (III. 8110/1926,) 2. Nőtartási egyesség jogi természete. Ha a házasfelek a férj tartási kötelezettségét a nő újabb házasságra lépését kivéve, más feltételtől és különösen a nő érdemetlenségétől függővé nem tették, ilyen rendelkezés hiányában a nőnek az egyesség megkötése után elkövetett és érdemetlenségi okul felhozott cselekményei nem nyújtanak jogalapot arra, hogy a férj az egyességen alapuló tartási kötelezettségének megszüntetése iránt keresettel felléphessen. (III. 8444/1927.) 3. Érdemetlenség a házasság felbontása után. A végleges nőtartás kötelezettségét megszünteti az elvált nőnek a házasság felbontása után a nő társadalmi állásához nem illő és közerkölcsökbe ütköző botrányos életmódja. III. 6870/1927.) 93. §. A férj tartási kötelezettsége megszűnik, ha a nő új házasságot köt. Jegyzet. Figyelemmel arra, hogy a magánjogi szabályok — így a H. T.-nek vagyonjogi rendelkezései is — dispozitív természetűek, a felek a 93. §. intézkedéseitől eltérhetnek. így nem ütközik cogens törvénybe a férjnek ama szerződése, amellyel nőtartási díját kötelez a nő új házasságkötése idejére is. (3362/902.) A végleges nőtartás megszűnése időpontjának kérdésében gyakorlatunk szigorúan követi a legalitás elvét. A nőtartás tehát csak a nő új házasságralépésekor áll be. (219/1915 MD. IX. 223.) 94. §. Az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti. A nem vétkes nő azonban férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte. — 114 —