Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

Nem megbocsátás: a kibékülési hajlandóság (177/1926. MT. VII. 80.); a férj elleni magánindítvány visszavonása megbocsátásra utaló egyéb tények nőikül (III. 5690/927. 928. III. 6. I. H. II. 488); a tettleges bántalmazás után lakás hiánya miatti kényszerű együttélés (Sz-i tábla P. I. 1594/927.); mángorlófával történt bántalmazás után élelem és lakás miatt a férj házában maradás kizárólag a háztartási teendők ellátásával. (2274/1927. — 1928. I. 24.) 83. §. A 70., 78., 79. és 80. §-ok eseteiben a keresetet csak attól a naptól számítottt hat hónap alatt lehet megindítani, amelyen a vétkes cselekmény vagy a 79. §. és 80. §. d) ponja esetében a büntető ítélet a házastárs tudomására jutott. Ha a házastárs a kereset megindításában erőhatalom vagy cselekvőképtelenség által gátolva van, míg ezen akdály tart, a határidő folyása úgy reá, mint a törvényes képviselőre nézve (87. §.) szünetel. A vétkes cselekmény elkövetése, illetőleg a büntető ítélet jogerőre emelkedése után tíz év múlva felbontó keresetnek nincs helye. Joggyakorlat. Házassági bontó .keresetindítás végső határideje. A HT. 83. §-ának harmadik bekezdése értelmében a vétkes cselekmény elkövetésétől számított 10 év múlva bontókeresetnek helye nincs. A kereseti jog tehát a vétkes cselekmény elkövetésétől számított 10 év múlva elenyészik arra való tekintet nélkül, hogy mikor értesült a sértett házasfél a cselekmény elkövetéséről, vagy hogy ő a kereset benyújtásában gátolva volt-e vagy sem. (III. 4481/1927.) Bontó ok keletkezésének időpontja. A házastársi kötelességet szándékosan és súlyosan sértő magatartás állandósága és folyamatossága esetén az erre alapított bontóok keletkezésének időpontjául az az idő tekintendő, amikor a folytonos és állandó vétkes magatartása kezdetét vette és ez az időpont irányadó a HT. 83. §-ának harmadik bekezdése alapján a viszonvétkesség alapjául érvényesített bontóok fennállásának megállapíthatása tekintetében is. (III. 269/1927.) B) Egyéb gyakorlati részletek. Az elévülés a házassági perekben hivatalból vizsgálandó. (3786/1897.) Az elévülési határidő nemi betegséggel való megfertőzésnél a betegség gyógyíthatatlanságának tudomásulvételével kezdődik. (2256/922. MD. XVIII. 69.) Az elévülési határidőfolyás szünetelése szempontjából erőhatalomnak tekintette a Kúria azt az esetet, amikor a felperest az gátolta meg keresete megindításában, hogy igazolt szegénysége miatt pártfogó ügyvéd kirendelését kellett kérnie. (207/921. MT. III. 15.) Ezzel szemben nem vis major az ügyvéd mulasztása. (2745/921. MT. III. 41.) Az elévült bontóok nem vehető figyelembe, de mint támogató adat más jogalap elbírálásánál tekintetbe veendő. (1512/1918. MD. XII. 158.) 84. §. A felbontás iránti kérelem támogatására a kereset vagy viszonkereset alapjául szolgáló bontó ok kapcsán oly bontó okra is lehet hivatkozni, amelyre nézve a kereseti jog már megszűnt. — 109 —