Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

Szabadalmi okirat. Az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével a szabadalmi hivatal a jogosítottnak szabadalmi okiratot ad. A bejelentés visszavonása, a szabadalom engedélyezése vagy megtagadása az e célra rendelt hivatalos lapban nyomban közzéteendő. A szabadalom megvonása vagy megsemmisítése a szabadalmi bíróságnál beadandó kereset alapján történik. Ezt sértett, az alaptörv. 21. §-ának 1. és 4. pontjai esetében vedig bárki kérheti. A szabadalmi bíróság ítélete ellen ennek kézbesítésétől számított 30 nap alatt a m. kir. Kúriához lehet fellebezni, amely végérvényesen határoz. A tanuk és a szakértők bírságolását a szabadalmi hivatal megkeresésére a bíróságok teljesítik. Az alaptörvény kivételesen a konok perlekedőket büntetni rendeli. (40. §.) Az engedélyezett szabadalom a szabadalmi hivatalnál vezetendő és nyilvánkönyvi jellegű, külön lajstromba iktatandó be. A szabadalmi dijak tekintetében az alaptörvény 45—48. §-ai és az ezt kiegészítő rendeletek intézkednek. Újítást tartalmaz ezekre nézve az 1920:XXV. tc. 9. §-ának első bekezdése. Szövege a következő: Aki vagyontalanságát szegénységi bizonyítvánnyal igazolja vagy kimutatja, hogy napi keresetre van utalva, annak a bejelentési díjat, továbbá a leírás módosítása után járó díjat (1895. évi XXXVII. tc. 45. §. 2. bek.), a pótszabadalomért járó díjat (1895. évi XXXVII. tc. 45. §-a 4. bek.), az első-, másod- és harmadévi díjat ős végül az 1895. évi XXXVII. tc. 46. §. 1—3. pontjaiban meghatározott díjakat hitelezni lehet és ha a szabadalom a negyedik év kezdetén megszűnik, teljesen el is lehet engedni. Szabadalombitorlás és a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó kihágás bármely szabadalom tárgyának szándékos előállítása, forgalombahozatala vagy tiltott módon való használata a tulajdonos engedélye nélkül. Elkobzás. Kártérítés. ítélet hírlapi közzététele. A sértett kívánatára az utánzatoknak és a bitorlás végrehajtására szolgáló eszközöknek és készülékeknek elkobzását kell kimondani. A sértettnek a tárgyalás alatt kifejezett kívánatára pedig a bíróság kártérítés címén 20.000 K-ig terjedhető összeget ítélhet meg, esetleg a sértettet polgári perre utasíthatja. Ugyanennek — szintén csak a tárgyalás folyama alatti kérelmére — elrendelendő az ítélet hírlapi publikálása is. Büntető eljárás felfüggesztése. Ha a büntető eljárás folyamán a szabadalmi hatóságok (bíróságok) hatáskörébe tartozó valamely oly előzetes kérdés merül fel, amelytől a büntető eljárás kimenetele függ, a büntető bíróság a büntető eljárás felfüggesztése kapcsán az erre nézve előírt kereset megindítására határidőt tűz. Ha a kereset beadását a megszabott határidőben igazolják, a szabadalmi hatóság a határozat meghozatalát bevárja s azt a maga döntésének alapjául veszi. Ellenkező esetben a büntető eljárást folytatja. — 88 —