Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

Ha a lemondás a szabadalmi oltalom alatt álló találmánynak csak egyes részeire vonatkozik, a szabadalom a többi részekre nézve továbbra is fennáll. Lejárat folytán a szabadalom a lejárat napján követő napon, a díj fizetésének elmulasztása esetén a mulasztást (45. §.) követő napon, lemondás esetében a lemondás bejelentésére következő napon szűnik meg. Jegyzet. Az 1895:XXXVII. t.-c. 20. §-ának helyébe a következő törvényhely lépett: 1913:XII. t.-c. 1. §. A találmányi szabadalmakról szóló XXXVII. tc. 20. §-a és az 1908 :LII. tc.-nek * azt kiegészítő és kiegészítő és módosító 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A szabadalom egészben vagy részben megvonható, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmazott találmányát sem maga, sem a szabadalom használatba vételére jogosított belföldi vállalkozó által a magyar szent korona országainak területén lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba nem vette és félbeszakítás nélkül nem gyakorolja, vagy megbízható belföldi vállalkozónak a szabadalmi hivatal által megállapított kárpótlás és és biztosíték nyújtása mellett használati engedélyt adni vonakodik, kivéve, ha igazolja, hogy a találmány gyakorlatbavételére és a gyakorlás folytatására a maga részéről mindent megtett, ami a hazai viszonyokhoz és a saját viszonyaihoz képest lehetséges volt. A szabadalom a megadásának kihirdetése napjától számított 3 év letelte előtt meg nem vonható. Megvonás esetében a szabadalom hatálya a megvonási határozat jogerőre emelkedését követő napon szűnik meg. Azok a szabadalmak, amelyeknek használatbavételi joga az államot illeti, nem vonhatók meg. 1895:XXXVII. tc. 21. §. A szabadalom megsemmisítendő és ehhez képest úgy tekintendő, mintha meg sem adatott volna: 1. ha a szabadalom tárgya szabadalmazásra alkalmatlan volt (1-3. §§.); 2 ha nem a valóságos feltalálónak vagy jogutódának adatott (5. §.); 3. ha valamely érvényben álló szabadalom tulajdonosa kimutatja, hogy a megtámadott szabadalom az ő korábbi szabadalmával azonos; 4. ha megállapíttatik, hogy a szabadalom leírása nincs úgy szerkesztve, hogy abból a találmány lényege, tehát a szabadalom tulajdonképeni tárgya s létesítésére szolgáló eszközök tökéletesen s oly világosan kitűnjenek, hogy minden szakértő a tárgyat a leírás nyomán előállíthassa. (32. §.) Ha a fennebb elősorolt esetek csak részben forognak fenn, a * Ez a törvény a magyar államnak az . ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékébe való belépéséről szól. — 85 —