Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

ideje aszerint határoztatik meg, amint az adalékok szerzői megneveztettek vagy meg nem neveztettek. (11. és 13. §.) Nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken különböző alkalmakkor tartott beszédekből álló gyűjteményes művek a szónok életében és halálától számított 50 éven át részesülnek védelemben; de ha a szónok életében vagy halálától i számított tíz év alatt a beszédek gyűjteménye meg nem jelent, a gyűjteményes kiadáshoz a> jogutódok beleegyezése nem szükséges. 13. §. Álnév alatt megjelent vagy pedig a szerző nevének — valódi vagy közismert írói (művészi) nevének — kitétele nélkül megjelent írói művek az első megjelenéstől számított ötven évig védetnek. De ha a mű első megjelenésétől számított ötven év alatt a szerző nevét beiktatás végett bejelentették (43. §.) vagy ha ugyanazon idő alatt a mű a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi idő a 11., 12. és 14. §. szerint számíttatik. 14. §. A szerző halála után megjelent mű a szerző halálától számított ötven éven át részesül védelemben. Ha a mű a szerző halálától számított negyvenöt év eltelte után, de ötven éven belül jelent meg először, a megjelenéstől számított öt éven át részesül védelemben. 15. §. Oly művek, amelyekre nézve akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá nyilvános tanintézetek — egyéni szerző megnevezésének hiányában — a mű szerzőjéül tekintendők, a mű első megjelenésétől számított ötven éven át részesülnek védelemben. 16. §. Több kötetben vagy több részben megjelenő oly művek védelmének tartama, amelyek védelmi idejét a megjelenés időpontjától kell számítani, minden egyes kötetnek vagy résznek első megjelenésétől számíttatik. Olyan művek, amelyek több részben vagy több kötetben ugyanazon anyagot tárgyalják és így egymással összefüggőknek tekintendők, védelmének tartama az utolsó kötet vagy rész első megjelenésétől számíttatik. De ha az egyes részek vagy kötetek megjelenése közötttíz évnél hosszabb időköz telt el, az előbb megjelent részek vagy kötetek különálló műnek, a tíz év lefolyása után megjelenő részek vagy kötetek pedig új műnek tekintendők. 17. §. A 11—16. §-okban megállapított védelmi időbe a mű első megjelenésének naptári éve, illetőleg az a naptári év, amelyben a szerző meghalt, nem számíttatik be. 3. A bitorlás jogkövetkezményei. 18. §. Aki a szerzői jogot szándékosan vagy gondatlanságból bitorolja, vétséget követ el és nyolcvanezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; továbbá tartozik a bitorló a sértettnek vagyoni és nem vagyoni káráért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni. A kártérítés összege a bitorló gazdagodásánál kevesebb nem lehet. Ha a bitorlót sem szándékosság, sem gondatlanság nem ter— 64 -