Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

zői jogát általában jövőben alkotandó minden müvére Vagy általában jövőben alkotandó műveinek meghatározott nemére ruházza át, a felek bármelyike előzetes egyévi felmondással barmikor felmondhatja, feltéve, hogy a szerződés létrejötte óta ot ev mar eltelt. Érvénytelen az e szabálytól eltérő oly megállapodás, amely a szerző hátrányára szolgál. A szerző a szerzői jog átruházása esetében is végezhet a többszörösítés befejezéséig a müvén oly változtatásokat, amelyek nem sértik annak a jogos érdekét, akire a szerző: jogot átruházták. Ez a rendelkezés a mü újabb kiadásaira is áll. Az uratlan hagyatékra fennálló háramlási jog a szerzői jogra ki nem terjed. Ha a műnek több szerzője van és valamelyikük örökös nélkül halt meg, a meghalt szerzőtárs szerzői joga a többi szerzőtársra vagy jogutódaikra száll. 4. §. A szerzői jog addig, míg az magát a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát illeti meg, végrehajtás tárgya nem lehet. Végrehajtás tárgya csak az a vagyoni előny lehet, amely a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát annak következtében illeti meg, hogy ő a szerzői jogot értékesítette vagy érvényesítette. 5. §. írói műnek többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha a szerző beleegyezése nélkül történik. Hogy a mü többszörösítése, közzététele vagy iorgalombahelyezése egészben vagy részben történt-e, az a tilalom tekintetében különbséget nem tesz. A jelen törvény alá eső többszörösítésnek tekintendő bármely eljárás útján akár egy, akár több példányban előállított többszörösítés, ideértve a kézi másolást is, kivéve nem üzletszerű használatra szánt egyes példány ingyenes előállítását. 6. §. A szerzői jog bitorlásának tekintendők különösen: 1. még meg nem jelent vagy közzé nem tett műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése, közzététel alatt értve itt a mü lényeges tartalmának nyilvános közlését is mindaddig, amíg a lényeges tartalom a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen; a többszörösítésre, közzétételre vagy forgalombahelyezésre a kéziratnak vagy másolatának birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult; 2. oktatás vagy szórakozás céljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak a szerző beleegyezése nélkül többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése: 3. olyan kiadás, amelyet a szerző vagy a kiadó a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére jelentet meg; 4. a műnek több példányban előállítása, mint amennyihez a kiadónak a szerződés szerint joga van; 5. szerzőtársak közösen készített müvének olyan kiadása, amelyet az egyik szerzőtárs jogosulatlanul jelentet meg; — 61 —