Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

Jegyzet. Az alapítványra vonatkozó fontosabb törvényeink felsorolását l. Staud, i. m. 8—10. lapjain. Joggyakorlat. — Az alapítvány létrejön, ha az alapító megjelölte az alapítvány célját és az eme cél megvalósítására rendelt vagyont. (I. 4450/1924. — Elvi élű.) Az alapítvány keletkezésében a kormánynak nincs közreműködési joga. (1857/1912. MD. VII. 89.) Még nem szervezett jogi személy pl. valamely létesítendő hitközség részére is rendelhető alapítvány. (Mv. tábla 406/912. MD. VII. 27.) Az alapítvány mindaddig visszavonható, míg az ügyletet a kezelésével megbízott szervnek be nem mutatták. (I. 2152/1927. — Elvi élű.) Az alapítványi jelleg megállapításánál az alapítvány közérdekű céját kell szem előtt tartanunk. Ezért a római katholikus plébánia és a hozzá tartozó ingatlanok alapítványi jellegét nem érinti az azokra telekkönyvileg bekebelezett magán tulajdonjog, ha a bejegyzés az alapítólevél tartalmával ellentétes is. (P. I. 1750—1912. MD. V. 199.) Alapítvány családi célra is rendelhető, mely esetben csak az alapítóval vérségi kapcsolatban lövőket illeti, de már a vele sógorsági viszonyban állók az alapítvány jövedelmére nem tarthatnak igényt. (7160—907.) Az alapítvány mikénti felhasználását a közigazgatási hatóság ellenőrzi (I. 1925/1911. M. D. V. 172.) létének kérdését pedig a bíróság dönti el. (Pk. 5227/1916. Gr. i. m. XVII. 23L) A r. kat. plébánia vagyona alapítványi természetű (I. 1130—1918. MD. XII. 130.); ezt az alapítványt mint pium corpust a plébános képviseli. (I. 138/1918. Gr. XVII. 229). Az alapítvány törzsvagyonát érintő bármily intézkedés csak akkor érvényes, ha azt a felügyeleti jog gyakorlására illetékes miniszter jóváhagyta. (9871—1921. M. E. r. A részletket 1. Szerző i. m. I. 72.) HARMADIK FEJEZET. — A SZEMÉLYISÉG JOGA. 107. §. Mindenkinek joga van arra, hogy a törvénynek és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és hogy ebben őt senki se háborítsa (személyiség joga)A személyiség jogáról lemondani vagy gyakorlását a jóerkölcsbe ütköző módon korlátozni nem lehet. 108. §. Akit a személyiség jogában jogellenesen megsértenek, a sértés megszüntetését követelheti és ha ismétléstől lehet tartani, keresettel kérheti, hogy a bíróság a sértőt a sértéstől tiltsa el. A személyiség jogának megsértése az is, ha valaki a mást megillető név viselésének jogát — az írói és a művészi álnév viselésének jogát is ideértve — kétségbevonja vagy azzal sérti, hogy jogos érdekének sérelmével jogellenesen hasonló nevet használ; úgyszintén ha valaki másnak jogos érdekét azzal sérti, hogy annak képmásával vagy tőle eredő vagy hozzá intézett levéllel vagy egyéb bizalmas természetű irattal visszaél. 109. §. A személyiség joga a halál után is védelembén részesül, amennyiben a kegyelet megkívánja.