Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

tartozik létesíteni, amelynek tagjai e megbízásuk időtartama alatt sem a választmánynak tagjai nem lehetnek, sem pedig más tisztséget be nem tölthetnek. Ezek a közgyűlés által években meghatározott időre (rendszerint egy évre) választandók. Megbízatásuk időtartama alatt a pénzkezelést bármikor megvizsgálhatják, a számadási éiy lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, naplókat és egyéb iratokat részletesen megvizsgálni és vizsgálataik eredményéről a közgyűlésnek (a választmánynak) írásban jelentést tenni tartoznak. Amennyiben pedig évközben észlelnek valamely szabálytalanságot, azt az elnökségnek, fontosabb esetben a külön összehívandó rendkívüli közgyűlésnek szintén bejelenteni kötelesek. 15. A tisztikar. A tisztikar minden egyes tagjának hatásköre pontosan megállapítandó. Az eddig követett joggyakorlat feltétlenül megkívánja, hogy az alapszabályokban az egyes tisztviselők hatáskörére vonatkozólag az alábbi értelemben megfelelő rendelkezés történjen. Meghatározandó az elnök utalványozási jogköre, az általa kiutalványozható összeg legmagasabb mérve, továbbá az elnök rovancsoliási joga is. Meg kell állapítani a pénztáros anyagi felelősségét az egyesület vagyonának kezeléséért és azt, hogy a vagyonkezelésről rendes okmányolt számadásokat tartozik vezetni. Azt is meg kell határozni, hogy az egyesület kézi pénztárában legfeljebb mekkora összegű pénzt tarthat és hogy a pénztári felesleget időnkint hová fizesse be. Minden egyesület a pénztáros közvetlen ellenőrzése céljából tartozik ellenőri állást szervezni, aki a pénzkezelésért a pénztárossal együtt anyagilag egyetemlegesen felelős. 16. Esetleges egyéb önkormányzati szervek. Részletesen kell szabályozni az egyesület esetleges egyéb önkormányzati szerveinek (igazgatóság, albizottságok, szakosztályok stb.) szervezetét és működési körét. IV. Fejezet: vegyes rendelkezések. 17. Fiókegyesületek. Jelen rendelet III. részében foglalt feltételek fennforgásának esetén az esetleges létesíteni szándékolt fiókegyesületek megalakulásának feltételei és az anyaegyesülethez való jogviszonyuk részletesen szabályozandó. 18. Alapszabálymódosítás, fúzió, feloszlás és vagyon hovafordításra irányuló határozatok. Minden egyesületi alapszabályba felveendő, hogy az alapszabályok módosítása, valamint az egyesületnek más egyesületbe való olvadása (fúzió), nemkülönben az egyesület esetleges feloszlása és ez esetben vágyonának hovafordítása tárgyában hozott közgyűlési határozatok foganatosításuk előtt, jóváhagyás végett ide feltérjesztendők. 19. Hivatalos záradék. Minden alapszabály utolsó §-aként szószerint felveendő az 1508— 1875. B. M. számú körrendelet IX. pontjában foglalt rendelkezés az alábbi szövegezés szerint: > „Azokban az esetekben, ha az egyesület (kör, társulat, kaszinó, klub stb.) az alapszabályokban előírt célját ős eljárását be nem tartja, hatás— 48 —